Túlélőcsomag a kultúrának
Az utóbbi években, ha valami látványos kulturális fejlesztés (épületfelújítás, infrastruktúra-bővítés, ad abszurdum egy új műhely létrehozása) történt Magyarországon, a csodára összesereglett szakmabeliek nagyjából 50 százalékos találati aránnyal tudták megválaszolni a „norvég vagy svájci” találós kérdést, érdemi friss pénz ugyanis kizárólag ebből a két országból érkezhetett. A hivatalosan 2009-ig tartó első támogatási ciklus utolsó projektjei most futnak ki, így a potenciális kedvezményezettek egyre nagyobb izgalommal várták a döntést a remélt második etapról.
A kormányközi egyeztetés jelenleg is tart, az viszont Siri Ellen Sletner nagykövet asszony minapi bejelentése nyomán biztosra vehető, hogy a támogatási program újraindul. Lapunk információi szerint a prioritásokról nincs még végleges döntés (a fent említett területek szerepelnek a norvég kormány mindenkori toplistáján). Az is valószínűnek tűnik, hogy akik korábban eredményesen pályáztak, és végre is hajtották, amit vállaltak, azok az új forrásból is nagyobb eséllyel kapnak pénzt, legfeljebb a hangsúlyokat kell majd máshová helyezniük.
Az alap által támogatott kezdeményezések mostanában is rendre bekerülnek a hírekbe, ezek azonban még a korábbi ciklus nyertesei, csak éppen most jutottak el a megvalósulásig. Ezekben többnyire az „interdiszciplináris” jelleg dominál, de azért a kulturális szál majdnem mindig erős. Ki tudná például egyértelműen eldönteni, hogy a napokban bemutatott „Táj értéktár” – amelyet a szervezők Magyarország legteljesebb és legrészletesebb kulturális és természeti értékgyűjteményeként aposztrofálnak – hova sorolandó? Az állami és civil adatbázisok összefésülésével létrejött kincskereső alkalmazás jelenleg közel 120 ezer kulturális és természet „tájérték” (a római maradványoktól a védett növényritkaságokig) földrajzi adatait, leírását és térképi megjelenítését tartalmazza, az adatok alkalmazásához egy osztálykirándulás megszervezésétől a kutatómunkáig számtalan lehetőség kínálkozik. Az alapvetően informatikai fejlesztés útján létrehozott táj értékkataszter egymillió eurót nyert a norvég alaptól – ilyen nagyságrendű (270 millió forintos) támogatásra hazai forrásból jelenleg nincs esély.
Szintén az alap támogatásával zajlik az MTI fotótárában őrzött mintegy 13 millió negatív feltárása és digitalizálása. A magyar közelmúlt dokumentumainak hozzáférhetőségét szolgáló munka, amelynek még csak az elején (40 ezer kép feldolgozásánál) járnak, egy elektronikus katalógus elkészítését és a képaláírások angolra fordítását is magában foglalja.
Kultúra- és tudományközi misszió a Diótörés Alapítvány megsegítése is: a szintén egymillió eurós segítséghez jutott szervezet kábítószeres, kallódó, jellemzően állami gondozásból kikerült fiatalokat vezet vissza a drogmentes életbe, egyebek között a munka (a Somogy megyei Lullán van az alapítványnak egy terápiás otthona – gyakorlatilag egy közösségi farm), a tanulás, a közösség és a művészetek segítségével.
A norvégok segítségének köszönhető a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb tudományos ismeretterjesztő projektjének, a Mindentudás Egyetemének idén áprilisi újraindulása is: a 700 millió forintos támogatás nemcsak az új epizódok felvételét tette lehetővé, hanem azt is kikényszerítette, hogy a korábbi műsorfolyamot készítő akadémiai és piaci szereplők túllépjenek a több éve húzódó vitájukon, és ismét hajlandóak legyenek az együttműködésre.
Ha végigtekintünk az eddig támogatáshoz jutott projekteken (beleértve a kulturális és természeti értékőrzéssel foglalkozó civil szervezeteknek juttatott, szintén egymillió eurós csomagot is), kiderül, hogy a norvég alap csupa olyasmit finanszíroz, aminek a megmentése, illetve létrehozása valójában eminens nemzeti érdek lenne, csak éppen az aktuális állami támogatási rendszerekből valamiért mégsem jut rá pénz. Ezért is örvendetes az immár tényként kezelhető folytatás: a 2014-ig tartó új támogatási ciklusban az alap további 150 millió eurót, azaz mai árfolyamon mintegy 40milliárdot költ el Magyarországon. Az első pályázatokat – a tárgyalások előrehaladásának függvényében – várhatóan az idei év végén vagy a jövő év elején írják ki.
Ezüstérmes magyarok
Norvégia az Európai Gazdasági Térségről szóló EGT-egyezmény értelmében évek óta aktívan hozzájárul az Európában fennálló társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A norvég külpolitika legfontosabb egyezménye biztosítja Norvégia számára, hogy egyenrangú partnerként lehessen jelen az Európai Unió belső piacán. 2004 és 2009 között Norvégia Izlanddal és Liechtensteinnel közösen több mint 1,3 milliárd euróval járult hozzá az új EU-tagállamok felzárkózásához. Öt év alatt összesen 1194 támogatási alap, program és projekt kapott támogatást, és a teljes összeg 97 százalékát Norvégia nyújtotta. Magyarország számára összesen 135 millió euró állt rendelkezésre, melyet teljes egészében sikerült lekötni, és így második a kedvezményezett országok rangsorában. Az alapból Magyarországon közel 100 projekt és támogatási alap kapott támogatást. A megvalósuló fejlesztések közül a legtöbb a kulturális örökség megóvására, környezetvédelemre és humánerőforrás-fejlesztésre irányult.
