Miért élné túl akkor a Valahol Európában a kezdeti eufóriát követő sivár hétköznapokat?

Talán azért, mert nem mindennapi rajtot vett. Az első négy kötet a budapesti könyvfesztiválra jelent meg, s mindegyik szerző itt lehetett a sorozat premierjén: találkozhatott az olvasókkal, dedikálhatott. S mindezt akkor, amikor épp az Európai Unió díszvendégeskedett a magyar fővárosban. A sikert tovább erősítheti az átgondolt és igen tetszetős külső, mellyel kapcsolatban kuriózum, hogy a borítóra kikerült a fordító és az utószó írójának neve, ezzel is jelezve: a fordító voltaképpen társalkotója az adott könyvnek. S talán épp ez magyarázza, hogy a sorozat a Szépírók Társasága és a Műfordítók Egyesülete ajánlásával jelenik meg.

– Azzal a kérdéssel fordultam a fordítókhoz, amivel a színészekhez szoktak: mi a szerepálmuk? Csak most olyan kulcsfontosságú regényeket javasolhattak, ami közel állt hozzájuk, s valamiért elkerülte a kiadók figyelmét – magyarázza Karádi Éva, a sorozat szerkesztője. A megfontolt döntés azért is fontos, mert a sorozatban a jelenlegi elképzelés szerint egy-egy országot egyetlen kortárs mű képvisel majd. Természetesen, ha az olvasók megkedvelik a sorozatot, s ez az eladott példányszámokban is visszaköszön, akkor még egy kör (vagy több is) belefér. Szerencsére maga a sorozat léte nem kizárólag a piaci fogadtatástól függ, hiszen a finanszírozási hátteret az EU fordítói támogatásra kiírt pályázataiból, keretprogramjaiból oldják meg.

A sorozat az 1914-től napjainkig tartó időszakot, annak kulcstörténéseit öleli fel, és olyan regényeket jelentet meg, melyekben e történelmi léptékű fordulatok a személyes és közösségi élményeken keresztül jelennek meg, ezáltal válnak megérthetővé, átélhetővé. A magyar olvasó az Európa-szerte népszerű művek segítségével képet kaphat az európai történelemről, megtapasztalhatóvá válnak a legfontosabb eseményekről való gondolkodás és ábrázolás hasonlóságai és különbözőségei. Ugyanakkor bekapcsolódnak egy közös irodalmi párbeszédbe, a felejtés és az emlékezés dilemmáiba.

A sorozat „időtartama” a jelenlegi elképzelések szerint 5-6 évre szól, évente öt kötet kiadásával. Egy-egy esztendő a dél-, kelet-, észak-, nyugat- és közép-európai ország irodalmából, illetve nyelvéből válogat. A szerkesztők arra törekednek, hogy az adott kultúra irodalmának legjobb ismerői nyújtsanak segítséget a fordításra érdemes művek kiválasztásához. Többek között Mesterházi Mónika, Pacskovszky Zsolt, Wekerle Szabolcs, Körner Gábor, Gállos Orsolya, Lőrinszky Ildikó, Laczházi Aranka nevével találkozhatunk majd a kötetek borítóin.

Eddig Lengyelország (Olga Tokarczuk), Franciaország (Jean Rouaud), Szlovénia (Drago Jancar) és Luxemburg (Jean Portante) mutatkozott be. A könyvhétre még két kötet lát napvilágot, Belgium (Jean-Luc Outers) és Törökország (Mario Levi) küldi el, ha jelképesen is, irodalmi képviselőit.

Kulcsregények tetszetős köntösben