Ha valaki hivatásszerűen foglalkozik a misztikával, akkor nem csodálkozik azon, hogy az élete különös utakat jár be. Azon meg még kevésbé, hogy kanyarokat tesz és szokatlan fordulatokkal közelíti meg a céljait. Például lehetséges az is, hogy négy harmadikos gimnazista elhatározza, kurta idő alatt megtanulnak olyan szinten muzsikálni, hogy saját zenekart alapíthassanak. Ketten meg is maradnak a zenélésben, sőt egy kiváló kortárs zeneszerző, Szabados György a klarinétost meginvitálja a maga műhelyébe. Ott aztán nemcsak a huszadik századi zene jut hozzá közel, hanem a modern filozófiából is ízelítőt kap. A fiatal zenészjelölt a bölcseletből is a legjobbat akarja. Először vendéghallgatóként bejár az elérhető egyetemek, felekezeti intézmények előadásaira, és végül úgy dönt: a legtöbbet Nyíri Tamástól tanulhatja a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémián. Civilként. Sok évvel a főiskolai tanulmányok után is biztos benne, jól döntött: kiváló színvonalon és magas követelményeket állítva tanították a teológián. Igényes könyvtáruk volt, s a más egyetemekről áthallgató vendégdiákok sokasága is bizonyította a minőséget. Már a tanulmányok legelején vizsgát kellett tenniük héberből, ógörögből és latinból. Ez az igényesség és alaposság fontos volt akkor is – emlékezik.

Amikor Babits Antallal a tanulmányairól, munkáiról beszélünk, kiderül, hogy az elmúlt huszonöt évben szinte felváltva kalandozott a bölcselet, pontosabban a vallásbölcselet, a tanítás, a modern zene és a könyvkiadás területein. Majdnem azt írtam le, hogy vadászmezőin, mert úgy éreztem, hogy ez a szakállas köpcös férfi ezeken a látszólag egymástól távol álló területeken egyforma szenvedéllyel keresi a dolgok esszenciáit. Tartalmat, üzenetet, tökéletességet. Ahogy beszélgetünk egymás után emlegeti azokat a személyiségeket, akik segítették, lehetőséget adtak neki. Raj Tamás rabbi, kiváló művelődéskutató, történész indította el szerencsésen a tanári karrierjét. Helyettesíteni hívta Miskolcra, s új feladatokkal bízta meg. A kilencvenes évek közepén a Lauder Javne zsidó iskolában őt bízták meg, hogy a legkisebbeknek zsidó hagyományokat tanítson. „Soha nem készültem annyit órára, mint akkor!” – mondja. Amikor a rabbiképzőben megüresedett a középkori zsidó vallásbölcselet állása másfél évtizede, akkor felkérést kapott e tárgy oktatására. Általános iskolából egyből e nagyhírű intézménybe került. Azóta is tanítja ott a zsidó vallásbölcseletet, de közben elvégezte az időközben egyetemi rangot nyert intézményben a művelődéstörténet szakot is. Tanítva tanulni – jegyzi meg, aláhúzva, hogy ez az általa oktatott tárgy nagyjainak is a fő elve. Nehezen választható el a tanítástól másik foglalkozása, a könyvkiadás. A Logos Műhely elsősorban olyan könyvekkel áll elő immár húsz éve, amelyek ritkaságok a magyar piacon.

Babits zsidó filozófiát tanít, pedig a héber nyelvben nincs saját szó erre a tudományra. A görög szót kölcsönözték. Van viszont szó a bölcsességre, ez a hochma. Sok embernek ismerős a zsargonból a jiddisen keresztül érkezett hohmecolás szó. Körmönfont okoskodást, nyelvi csűrcsavart értünk rajta. Viszont a zsidó vallásbölcselet művelése azt jelenti, hogy az illető tudós kiindulópontja és végkövetkeztetése összhangban marad a zsidó Szentírás tanításával.

A zene is része a pályájának, ha néha el is hallgatott a hangszere. Sőt teológiai akadémiai hallgatóként a Dohány utcai zsinagóga kórusában, a tenor szólamban énekelt. (Később tanulmányt írt a leviták zenéjéről és a neológ kántorművészetről.) Ez a sokféleség egyáltalában nem vált kárára, most úgy látja, hogy ez a többrétegű háttér segítette, hogy összehasonlító vallástörténeti kutatásokat folytasson. „Csak felnőtt koromban találkoztam közelről a zsidó hagyománnyal, amikor szembesültem azzal, hogy anyai ágon zsidó származású vagyok. Ezt addig titkolták előttem a családban. Ez a tudat nyitottságot és erőt adott az előítéletekkel és zsigeri beidegződésekkel szemben. Ez mindkét oldalon tapasztalható időnként” – fejtegeti.

Megkérdezem, hogy ha a középkori bölcselőkről írt tanulmányaiban érinti azok gyakori kapcsolatát a misztikával, ez azt jelenti-e, hogy ő maga is kabbalával foglalkozik. Erre annyit felel: „van, aki beszél róla, van, aki csinálja”. A hagyomány szerint ugyanis valamennyire is magára adó kabbalatanuló és -tudós erről nem szólhat. A zsidó misztikának ez az ága ugyanis rendkívül intim terület. Kivéve azokat a témákat, amelyekben már publikáltak régi mesterek – mondja a misztikus hagyomány számos képviselője. Legutóbbi tanulmánykötetében, amely Végtelen ösvények címmel jelent meg, több írás is foglalkozik a kabbala eredetével, írásba foglalásával. Nem én vagyok feltehetően egyedül kíváncsi arra, mire jutottak, mit akarnak elérni a kabbalisták. Az utóbbi tizenöt évben komoly üzletággá lett Amerikában egyfajta kabbala light. A celeb világban a kabbalát tanulmányozni divatos lett. Madonna és Gwyneth Paltrow is ebben keresi lelki békéjét, megoldást a problémákra, esetleg a világ gondjaira is. Igaz, hogy botrányok is kavarognak a Kabbalah Centre néven működő vállalkozás körül, de egyelőre megy az üzlet, jó áron forgalmaznak könyveket, húsz dollár a rontáselhárító piros fonalból készült karkötő is. A központ könyveket ad ki, ami a kabbala alapján nyújt megoldást szerelemre, szenvedésre, szemmel verésre és természetesen megoldja a szexszel kapcsolatos gondokat is.

Babits szerint mindez azonban csak „egybés kabala”, nem pedig a középkori eredetű miszticizmus. Ő óv attól, hogy ezt a felületes „tréfli” kabbalát összekeverjék az igazival. A valódi kabbala tulajdonképpen nem más, mint a zsidó Szentírás misztikus magyarázata. Nem is lehet vallásos hit nélkül közelíteni hozzá. A tradíció része az is –mondja –, hogy nem foglalkozhat bárki a kabbalával. Negyvenévesnél idősebb férfiak tudománya ez, akik mesterükkel párbeszédet folytatva, kérdések és ellenkérdések útján jutnak el a lényeges felismerésekig. Átfogó ismeretekkel kell bírnia és egyéni gondolkodásmóddal annak, aki a mélységeihez közelítene. Miért? „Aki a dolgok végleges okát kutatja, eljut oda, ahol elnémul a logika, s marad a meditációs lehetőség és a metafilozófia.”

Valószínű, hogy a gondolkodás mélységeiben való búvárkodás összhangban van nála a zenei ezotériával. A könyvesszobában régi és új hangszerek várják, hogy megszólaltassa őket. Fő hangszere, a kontrabasszus klarinét hangjának mélysége is meditációra késztet. Az utóbbi években nyolc CD-t és egy DVD-t (Gólem című kamaraopera) adott ki, amelyeken a kortárs zene és a dzsessz kiváló előadóival játszik együtt. Most arra készül, hogy hangszerén zsidó liturgikus zenét szólaltasson meg. A lemez címe az lesz: Kontrakántor.

BABITS ANTAL filozófiatörténész, szerkesztő, lektor, zeneszerző

Ötvenhét éves. A középiskola befejezése után a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián tanult. Diplomát szerzett a Rabbiképző–Zsidó Egyetem kultúratörténész szakán (MA), ahol több fakultáson is oktatja a zsidó vallásbölcselet történetét, a zsidó misztika (kabbala) történetét, héber írás- és könyvtörténetet.1999-ben Scheiber-díjat kapott, mint a judaisztika tudományának oktatója, valamint számos újszerű és hiánypótló felsőoktatási tankönyv szerkesztője. Könyvkiadó.

Zenész és zeneszerző.