N em lineáris vagy célelvű olvasásra íródott David McCandless könyve: aki valamilyen konkrét tudás, téma, tapasztalat megszerzéséért üti fel az igényes kivitelezésű könyvtárgyat, nagy valószínűséggel csalódni fog. Az információ gyönyörű „struktúrája” ugyanis úgy működik, mint a Harry Potterben a Szükség szobája, vagy inkább a Titkok kamrája: a könyvlapokon mindig valami olyan dolog bukkan fel, ami fontos és rendkívül érdekes, ám előzetesen nem tudjuk, mi lesz fontos vagy érdekes számunkra. A másnaposság elleni szerekről szóló vizualizáció, a teremtésmítoszok leképezése, a Virtuális Királyságok (erősen többszereplős online világok) ábrája, esetleg a Top 100 honlapot megjelenítő Felhő… Az újságíró és dizájner McCandless kérdései teljesen véletlenszerűek, nincs tematikus rend, amelybe illeszthetők, a válaszokat megadó kreatív, változatos térbeli és technikai megoldásokkal dolgozó infografikákat voltaképp a könyvformátum és a műfaj fűzi egybe. Vagyis az információ, szóljon bármiről, ezúttal a szó szoros értelmében megírva áramlik, szinte válogatás nélkül felénk.

Az infografi ka egyébként az alkalmazott grafika tárgykörébe tartozik, az elnevezés az „information” és „graphics” szavakból adódik, és olyan grafikus alkotásokat jelöl, amelyek valamilyen információt, adathalmazt rajzolt (gyakran animációs) formában, azaz szemléletesen, látványosan mutatnak be, értelmeznek és magyaráznak. Szűkebb értelemben a számítógépes technika megoldásáról van szó, tágabb értelemben a XVI–XVII. századtól kezdődően a térképészeti vagy tudományos megértést segítő ábrák, sőt egyes nézetek szerint a tevékenységeket lejegyző barlangrajzok is a műfajba sorolhatók. Az info grafikák befogadhatósága a közismert, egyezményes piktogramok és szimbólumok használatán, dekódolásán alapul, a folyamatábrák, relációs jelek, halmazábrák stb. kreatív variációi társulnak a számítógépes technika, grafika, animáció eljárásaival.

A „papíralapú” infografikáknál több lehetőséget rejtenek magukban az elektronikus változatok, amelyek egy-egy „forró pontra” való kattintás során animációkat, egymásba fűzött infografikákat tesznek elérhetővé. A McCandless könyvében szereplő oldalaknak is van animá ciós változata, egynéhány megtekinthető a szerző blogján (www.informationisbeautiful.net), és „bevezet” egy-egy témába. A könyv kuriózuma pedig az, hogy az adatok képeit, térképeit készen és önállóan kapjuk meg (ellentétben például a tankönyvek, időjárás-jelentések infografikáival, amelyeknek „csak” szövegkísérő, illusztratív, marginális funkciója van), anélkül, hogy a kontextust (vagyis a kutatás/vizsgálat/kérdésfelvetés aktualitását, szövegkörnyezetét) ismernénk. Az eljárást, célkitűzést magyarázza a kötet egyetlen kizárólag szöveges korpusza, amely szemelvény A posztmodernizmusról szóló Wikipédia-cikkből, és többek között arra is felszólít, hogy „ne legyünk bizonyosak az abszolút igazságban, hanem keressük inkább a dolgok értelmét zűrzavaros világunkban.”

McCandless könyve azt is demonstrálja, hogy az információ relatív: egy adat jelentése, jelentősége attól függ, mihez viszonyítjuk, illetve honnan nézzük, és ezt vizuálisan érzékeltethetjük a legszemléletesebben. Az információ gyönyörű című könyv önmagát is relativizálja, például amikor önreferenciális infografikák is szerepelnek. Hitelesítésként megtaláljuk a könyv létrejöttének 12 hónapját az e-mailek, az érzelmi állapot, a kapcsolatok, a „kétségmérő”, az ötletek és az események függvényében számszerűsítő/vizualizáló grafi kont, sőt egy köszönetnyilvánítási térképet is, amely a szerző köszönetét fogadó személyek foglalkozását jelöli színekkel és sugarakkal, sematikus portrékkal.

Tulajdonképpen nem az a kérdés, vajon szerintünk releváns kérdéseket tesz-e fel McCandless Az információ gyönyörű című könyvben, hanem az az igazán érdekes, hogy van-e funkciója egy olyan könyvnek, amely az infografikákat a szöveges környezet, kontextus nélkül prezentálja. A válasz tulajdonképpen egyéni: hogy igent vagy nemet mondunk, attól függ, az infografikából az „infó” vagy a „grafika” fontos és érvényes-e számunkra. Személy szerint észrevétlenül feledkezem bele újra meg újra a látványba, és még most is leragadok egy-egy játékos kérdésnél, váratlan, meglepő adatnál, amely akár egy teljesen más hálót vethetne elénk. Hiába, az oldalak számsora mi, ha nem mátrix…