Van, amikor az újságon belül gyerekoldalt szerkesztenek, de a világ egyik legtekintélyesebb és legsúlyosabb hetilapja a Hamburgban kiadott Der Spiegel saját gyerek havilapot ad ki Dein Spiegel (A te tükröd) címmel. Ebben nyolcvan oldalon gyakorlatilag minden felnőttrovat megtalálható, az interjúkat pedig a hírességekkel sokszor gyerek-újságírók készítik. De mi van a hazai piacon? Nos, erre kerestem feleletet nemcsak újságíróként, de apaként is. Szeretnék ugyanis a gyerekeim kezébe olyan periodikát adni, ami őket is leköti, és az én ízlésemet sem zaklatja fel túlságosan.

Annak, aki a kioszkokban kutat, nincs könnyű dolga. Az újságárusok gyerekkínálatát uralják az Egmont Kiadó által előállított termékek. A Micimackó, Hercegnők, Barbie, Verdák és hasonló kiadványok. A legtöbb a rajzfilm- vagy mesefigurák köré csoportosul. Igazságtalan lennék, ha nem említeném meg, hogy a legtöbb ilyen gyerekújságban vannak feladatok, esetleg receptek, fejtörők is. A magazinokhoz csomagolt műanyagtárgyak csábítják az újságárus előtt álldogáló gyerekeket. A Disney-kiadványok mellett látható a legrégebbi létező magyarországi gyereklap, a Dörmögő Dömötör. Kirakják, mert a név ismert és a szülők, nagyszülők megveszik a nosztalgia jegyében. A havilap nagy késésekkel jelenik meg. A tartalom meglehetősen igénytelen, bökversek, kínrímek, kényszerű mesécskék, giccses rajzocskák. Rejtve marad a szerzők, rajzolók neve.

Ez a gyakorlata a Ringier Kiadó által előállított Buci Macinak is. Mindkét óvodáslap közöl azért feladatlapokat, némi ismeretterjesztést, állatokról, évszakokról. Az átlag magyar óvoda ezeknél sokkal többet, tartalmasabbat és ízlésesebbet ad a kicsiknek.

Aki mindenáron jó irodalmi és grafikai színvonalat adna a gyerekének, némi erőfeszítésre kényszerül. Létezik egy Csodaceruza nevű havi kiadvány, amely valóban színvonalasan és kiváló grafikai külsővel szól az óvodás, kisiskolás korosztályhoz. Sándor Csilla főszerkesztő elmondta, először a szülőket, nevelőket akarták megszólítani, őket eligazítani a gyerekirodalmi választékban. Innen fordultak a „közvetlen tartalomszolgáltatás” irányába. Ez annyira jól sikerült nekik, hogy megkapták az IBBY nemzetközi gyermekkönyv egyesület magyar szervezetének különdíját ismeretterjesztő munkásságukért.

– Ha nem látja az újságárusnál a lapot, az azért van, mert eltakarják a műanyag ajándékokkal. Ez a kihívás csak részben érinti a nagyobb iskolásoknak szánt rendkívül színvonalas és tartalmas, magas irodalmi és grafikai szintű Szitakötő című folyóiratot. Ez a folyóirat viszont egy ökológiai szemléletet terjesztő program keretében juttat el tízezernél több példányt sok hazai és határon túli magyar iskolába. A határon átnyúló színvonalnak van egy kolozsvári ikerbástyája: a Napsugár nevű, iskolásoknak szóló és a Szivárvány, óvodások számára írt újság. Ezek magyarországi nyilvános forgalomban nincsenek, de van 200–300 előfizetőjük, mondja Zsigmond Emese főszerkesztő. A színvonalat itt biztosítja, hogy az 1957-es alapítás óta a legjobb romániai magyar írók és grafikusok írják és rajzolják a lapokat. A két újság közvetlen terjesztőhálózattal az iskolákon, óvodákon keresztül jut el a gyerekekhez. A Napsugárt 30 ezer példányban nyomják. Romániában is terjesztik a licenc kiadású magyar nyelvű ifjúsági és gyereksajtót, tudtam meg a főszerkesztőtől. A giccs jelenléte nem kényszerítette őket minőségi engedményre. Az iskolákon keresztül jut el az alsó tagozatos gyerekekhez – szorgos pedagógusi segédlettel az Apáczai Kiadó Szivárvány című, inkább konzervatív havilapja is. Állja a sarat a piacon a Süni és a Vadon természettudományos, természetvédelmi gyereklapkettős, minőségben semmivel sem marad el a National Geographics Kids licenclaptól.

Az Egmont Kiadó nem ereszti el a felnövekvő nemzedékeket: Hannah Montana és a High SchoolMusical tizenéves rajongóinak ismagazint ad ki. Ezek az újságok, miközben a rajongói igényeket kielégítik, egyben „átkísérik” a gyereklányokat egy másik olvasói-fogyasztói kategóriába – a női lapokéba. Ebben a körben, amely feltehetően az épp tizenéves gyereklányoké, a témák hűségesen követik a női lapokéit: sztárok, divat, szépségápolás, csábítás, kapcsolatok, szex. Érdekes, hogy az olyan tinilapokban is ez a témakör uralkodik, amelyek nem deklarálják, hogy a bakfisok számára készülnek. Ilyen pél dául ameglehetős múlttal bíró 2Zsiráf. Serdülő fiúknak szól a Ringier által kiadott Bravo. Elképzelhető, hogy a kiadók nem tartják eléggé perspektívikusnak ezt a fogyasztói csoportot. A tinilapok (részben licencújságok), akármelyik kiadó dobja is őket piacra, alig különböznek egymástól. Folytatják a fogyasztói tartalmú szórakoztató sajtónak azon vonalát, amelyet a rajzfilmfigurákra épített lapok kezdenek és átvezetnek a női magazinokhoz. Ha olvasnak – beleserdülnek a celebvilágba.

A kínálat nagy, de felemás