Királyok és Fivérek
Az álomból valóság lesz, a szentesi Seres-fiúk, a Fivérek néven zenélő Antal, Krisztián és Róbert a héten a sportcsarnokban lép színpadra. Ráadásul nagy tisztelettel övezett példaképeik, a flamenco-pop koronázatlan királyainak számító Gipsy Kings előzenekaraként.
Az 1987-ben alakult, spanyol cigánycsaládok leszármazottaiból álló, de Dél-Franciaországban letelepedett Gipsy Kings nem először jár hazánkban. Az egyik kereskedelmi tévécsatorna tehetségkutatóján feltűnt Fivérek viszont a közelmúltban először jártak a Reyes, illetve Baliardo fivérek alkotta együttes Montpellier közeli otthonában. – Számunkra felfoghatatlan az a megtiszteltetés, hogy a Királyok – miután meghallgatták a bemutatkozó anyagunkat – minket kértek fel előzenekarnak, aztán meg is hívtak magukhoz. Kicsit tartottunk tőle, hogy mi vár ránk Montpellier-ben, de minden félelmünk alaptalannak bizonyult. Nagyon szerény és alázatos embereket ismertünk meg, akik csak a zenének élnek. Az összhang azonnal megvolt közöttünk – meséli Seres Antal, a Fivérek frontembere, aki „civilben” testnevelés szakos főiskolai hallgató.
A Csongrádból származó Seres testvérek zenész családba születtek. Ugyan már gyerekkorukban elkezdtek játszani a szüleiktől kapott gitárokon, a fiúkat hosszú ideig sokkal jobban érdekelte a sport. Végülmégis a zenét választották, tizennégy évnyi gyakorlás, vasakarat és persze jó adag szerencse kellett, hogy eljussanak az Arénáig. Seres Antal szerint a trió végigjárta a „ranglétrát”. Indulásként lakodalmas zenét játszottak, de az idővel sokat változott a stílusuk. A mulatóst Zoránés Presser-dalok váltották, majd jöttek a latin szerzemények. Zenei világukat nagyban befolyásolta Gipsy Kings, akiket tíz évvel ezelőtt láttak először élőben zenélni. – Olyan élmény volt, hogy rögtön el is döntöttük: ez a temperamentumos zene a mi utunk – mesélte Seres Krisztián. A latin zenében sok érzelem keveredik, van benne szenvedés, boldogság és szerelem. No meg a legfontosabb, a romantika.
A Fivérek életében komoly fordulópontot jelentett a televíziós tehetségkutató. Az elején ódzkodtak a nyilvánosság e formájától, mint mondták, távol áll tőlük a „celebvilág”. Kizárólag negatív véleményeket hallottak a show-ról, de kellemesen csalódtak, szó nélkül újból nekifutnának a nagy kalandnak. A televíziós megmérettetésben megtanulták: folyamatosan fejlődniük kell, mindig valami újat, pluszdolgot kell a zenéjükbe belecsempészniük. Ettől válhatnak egyedivé, amihez komoly segítséget kapnak dalaik zeneszerzőjétől, „Szabó Z”-től és szövegírójuktól, „Jánositól” is.
Roma származásuk ellenére volt kitartásuk véghezvinni terveiket. Etnikai hovatartozásuk eleinte nem volt téma csongrádi környezetükben. Az első rasszista megnyilvánulás az általános iskolában érte őket. – Nem is értettem, hogy mit jelent az, ha valakit cigánynak neveznek. Apá tól meg is kérdeztem, miért mondják ezt ránk. Azt válaszolta, fi am ne foglalkozz vele. Neked barnább a bőrszíned, feketébb a hajad, ezért háromszor annyit kell dolgoznod, mint másnak – eleveníti fel édesapja szavait Seres Antal.
A fiúkat fűtötte a bizonyítási vágy, de úgy érzik, a tehetségük mellett a szerencse is melléjük szegődött. Olyan családi hátteret, olyan pedagógusokat kaptak, akik segítették a fejlődésüket. A romákhoz való hozzáállásuk is radikálisan megváltozott, pozitív irányban. Pályafutásuk elején a cigányoktól érkezett a legtöbb kritika. – Miért játszotok spanyol zenét, miért nem mulatós dalokat húztok? – vetették a szemükre. Az Arénában, a Gipsy Kings oldalán erre is válaszolnak.