A főszponzor kihátrál
Mint arról korábban már beszámoltunk, pár hete kiderült: a Zempléni Fesztivált 19 éve támogató Antenna Hungária Zrt. az idén már nem tud az esemény mellé állni. A visszalépés indoka, hogy az állami döntéshozók nem voltak tekintettel a cég kimagasló és egyedülálló társadalmi szerepvállalására, és a rájuk kirótt, évenként fizetendő 1,5 milliárdos adó összegének megállapításakor nem vették figyelembe a fesztiváltámogatást. Ezzel nehezen kiheverhető csapást szenvedett el a fesztivál, mivel a szponzori pénz – teljesen szokatlan módon – a büdzséjük 35 százalékát tette ki.
Nehéz helyzetbe került az idén a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál is. Az állami különadó miatt kiszállt a támogatásból a névadó szponzor, az EON – tudtuk meg a fesztiváligazgató Bolyki Györgytől. Ennek dacára a cég jelezte: jövőre újra odaállnak a Kokas Katalin művészeti vezetésével szervezett eseménysorozat mellé, amely már tavaly, az első alkalommal is óriási szakmai és közönségsikert aratott. Bolyki György szerint egy évre nem köt senki névadó szponzori szerződést, ezért más megoldást kellett találniuk. Hogy nincs kétségbeesve, az annak tudható be, hogy a kormányzat a fesztivál segítségére sietett, és meghívták egy zártkörű pályázatra. Így a Nemzeti Erőforrás Minisztérium garantálja, hogy az EON kiesése miatt nem károsul a kaposvári programsorozat. Bolykiék tavaly is kaptak NKA-s pályázati pénzt, a kiemelt kulturális programok kuratóriumától. Ezt a pályázatot az idén még nem írták ki, így erre nem számítanak. Az igazgató ugyanakkor úgy véli: egy fiatal fesztiválba invesztálnia kell a szervezőnek, ezért cége más tevékenységéből csoportosítja át a szükséges összeget. Ha ugyanerre két év múlva is szükség lesz, akkor azért már el kell gondolkodnia. Egyelőre azonban még természetesnek veszi az áldozatot.
Viszont nem minden fesztivál mögött áll olyan szervező, amely képes pénzt áldozni a máshol megtermelt nyereségéből. Így a legtöbb eseményt érzékenyen érinti, hogy az NKA még mindig nem írta ki idei, nagyfesztiváloknak szóló pályázatát.
Európa legnagyobb ingyenes világzenei fesztiválja, a Vidor programigazgatója, Szabó Tamás arról beszélt lapunknak: évekig küzdött azért a szakma, hogy időben megtudják, mennyiből gazdálkodhatnak. A 2010-es eseményekre készülve például már 2009 őszén kiírták a pályázatot, és legkésőbb januárban tudták, mennyit költhetnek el a zömében júniusban–júliusban rendezett programsorozatok. Szabó szerint ha holnap megjelenne a pályázat szövege, július közepe előtt akkor sem lenne eredmény. Ez azért kínos, mert addigra az események zöme már lefutott. Ráadásul a folyosói pletykák szerint a kiírandó összeg a tavalyinak a töredéke lesz, míg korábban a miniszteri keretből is csurrant-cseppent azoknak, akik megszorultak. Azt viszont már most tudni lehet: az idei összeg elfogyott.
Egyébként a Vidor is elbúcsúzhatott főtámogatójától, igaz, az EMFESZ nem az állam által kiszabott extra terhek miatt búcsúzott, hanem a napi hírekből is jól ismert anyagi problémái kényszerítették erre. Most úgy tűnik, a tavalyi büdzsének körülbelül a feléből gazdálkodhat a Vidor. De azt garantálják, hogy az augusztusi fesztivál programjainak 90 százaléka ingyenes marad: hogy mit változtatnak az eseményen, arról egyelőre nem kívántak nyilatkozni.
A szponzorvesztők újabb csoportjába tartozik a Szegedi Szabadtéri Játékok, amely még a gazdasági válság kezdetekor, két éve búcsúzott el főtámogatóitól (a Lombard Lízing Zrt.-től és a KÉSZ Kft.-től). A szegediek annyiban szerencsések, hogy magas jegyáraiknak köszönhetően jelentős támogatást kaptak az előadóművészeti törvény által engedélyezett „mecénáspénzből” (amelyet a jegybevétel nyolcvan százalékáig vehet igénybe a színház, a támogató pedig leírhatja társasági adójából). Ez mentette meg a nagy múltú szegedi játékokat.
A városok-megyék rossz anyagi helyzete sem könnyítette meg a fesztiválok szervezését. Erről A Bartók+ Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ügyvezető igazgatója, Bátor Tamás órákig tudna mesélni. A város a megszokott támogatás felét elvonta, és az állami segítség is apad feltehetően 30–35 százalékkal. Ennek az a következménye, hogy a Bartók+Verdi-fesztivál fő programját csökkenteni kell, a 8-9 opera helyett csak 5-6-ot mutathatnak be. Az utcai rendezvényeket is két hétvégére redukálják.
A város vezetése azt ígérte, megpróbálja a magánszférát megszólítani, de hogy ez sikerül-e, nem tudni. Bátor Tamás belátja, hogy Miskolcnak sok másba is pénzt kell invesztálnia, és törvényszerű, hogy elsőre rögtön a kultúrától vesz el. De mivel mindenki fontosnak tartja az operafesztivált, megpróbálnak majd 2012–2013-ban másfajta finanszírozási bázissal indulni. Mert az tény: a klasszikus zene nem olcsó.
Nő a veszteséglista
Nem meglepő, hogy a Facebookon nemrég oldalt indítottak Kulturális veszteségeink 2011 elnevezéssel.
Napról napra bővül a lista, mely értékeink mellé került kérdőjel, hol kerül bajba egy intézmény a zárolás vagy támogatásmegvonás, -csökkentés miatt. Gyakorlatilag nincs a kultúrának olyan ága, amely ne volna szorongatott anyagi helyzetben. A kormány február 12-én döntött egy 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásáról, ezért a kultúráért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetéséből 39 milliárdot zároltak. Az NKA kereteit is meglehetősen kifacsarták az elmúlt évben.
Tavaly 2 milliárd, az idén először 1 milliárd, majd további 600 millió forint kiosztását tiltották le.
Ez nemcsak a szakkollégiumokat és a miniszteri keretet érintette, hanem törölni kellett több tervezett projektet, sőt az eredetileg 1 milliárdosra tervezett Márai-program pénzét is 435 millióra vették vissza.
