Törvényre várva
A napokban adtunk hírt arról, hogy lemondott a Magyar Tudományos Akadémia társszerveként 1992-től működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) két vezetője, mert méltatlannak érezte az egyesületként létrejött MMA mostani kiemelését (az Orbán-kormány 100 millió forintos támogatást is folyósít részére), és mert nem sikerült megvédeni a SZIMA érdekeit.
Fekete György lapunknak kifejtette, sajnálja a SZIMA-vezetők távozását,mert szerette volna fölvenni velük a kapcsolatot, hogy a jövőbeli együttműködésről beszéljenek. Az MMA legelső feladatainak egyike ugyanis az MTA-val való kooperáció kialakítása, és ebben természetesnek tekintik a SZIMA részvételét. Szerinte az volt méltatlan helyzet, hogy azMMA, amely ugyancsak 1992-ben alakult, 19 évig – két esztendő kivételével – állami támogatás nélkül működött rendkívül szerény körülmények között, és egyesítési kezdeményezésüket a SZIMA elutasította. (Ez utóbbit a Széchenyi Akadémia vezetői azzal indokolták, az MMA nem tekinthető ideológiailag semleges tömörülésnek.) Ugyanakkor nem volt háború a két szervezet között, szögezte le az MMA ügyvezető elnöke, és a jövőben is „abszolút békességre” törekszenek, amelyben a kettős tagsággal bíró művészek katalizátorszerepet tölthetnek be. Megjegyezte, ő sem tekinti jónak, hogy a művészetben bal- és jobboldali szervezetek legyenek.
Közbevetettük, hogy az MMA konzervatív művésztömörülésként ismert, amely egyesületként helyénvaló, ám köztestületként az egész hazai művésztársadalmat kellene képviselnie. Komolyan veszik feladataikat, és föl fog merülni a nyitottság kérdése, válaszolta Fekete György, különösen az új tagok fölvételénél. Az alapkérdésben, hogy tudniillik a tagok fogékonyak legyenek a magyar művészet iránt, nem lehet eltérés, részletkérdésekben természetesen igen. Ugyanakkor az MMA nem a semlegességet, hanem az értékelvűséget képviseli, tette hozzá. Ez érvényesült eddig is a tagfelvételnél és a szakmai fórumok munkájában, amelyben megítélése szerint óriási szellemi potenciál halmozódott föl.
Az MMA-ra hozandó köztestületi törvény várható tartalmáról az ügyvezető elnök elmondta, az MTA-éhoz lesz hasonló, olyan jogok szerepelnek majd benne, mint a javaslattétel kulturális stratégiai kérdésekben és díjak odaítélésénél; az önálló konferenciaszervezés, társult szervezet befogadásának lehetősége. Ajánlásokat szeretnének adni a múzeumok, levéltárak, egyes egyetemi tanszékek munkájával kapcsolatban, a felsőoktatás bizonyos kérdéseibe is bele tudnak szólni – minden érintett megkérdezése után, hangsúlyozta az elnök. Tagjaik munkásságáról archívumot hoznak létre (művészeti gyűjteményt is terveznek), könyvtárat alapítanak, konferenciákat szerveznek – ezekhez nem elegendő a mostani 80 négyzetméteres székház. Az MMA a 2,3 milliárdos költséggel felújítás alatt levő Pesti Vigadóban kap az államtól 1000 négyzetméter alapterületű otthont. A kormány által megajánlott 100 milliós támogatást a köztestületté alakulás előkészítésére kapták, tudtuk meg, amiben az új székhely kialakítása, berendezése és mintegy 9-10 munkatárs alkalmazása is szerepel.Minderről pontos költségvetést készítettek. Hogy a következő években mekkora állami támogatásra számíthatnak, azt egyelőre nem tudják.
Ha megszületik a köztestületté válást kimondó törvény, megszűnik az MMA-egyesület. Közgyűlést tartanak, amely megválasztja az új tisztségviselőket, tájékoztatott az ügyvezető elnök.
