Aligha lehetett szebb gesztus a magyar uniós elnökség idején, mint meghívni és fölléptetni 27 tagország szépíróit. Műveikkel együtt persze. Kétségkívül új fejezetet nyitott ezzel az elmúlt hét végén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, aminek tovagyűrűző hatása lehet. Például abban, hogy az unió irodalma ezután együttesen is meg fog jelenni a világ különböző kulturális fórumain. És abban is, hogy a kezdeményezés még vonzóbb kulturális célponttá teszi Budapestet: Finnország és a skandináv államok máris bejelentették, jövőre közösen vállalnak könyvfesztiváli díszvendégséget a magyar fővárosban. Van további hozadéka is e jól kitalált gesztusnak. Még inkább ráirányította a hazai olvasók figyelmét a kortárs európai irodalomra, és kiugrási lehetőséget adott hazai kiadóknak. Például a L’Harmattan Karádi Éva gondozásában ez alkalomból indította meg több évre tervezett európai sorozatát (Valahol Európában), amelynek első négy kötete – a szlovén Drago Jancar, a luxemburgi Jean Portante, a lengyel Olga Tokarczuk és a francia Jean Rouaud egy-egy műve – a fesztiválra jelent meg, és fogyott. Akárcsak a világirodalmat hagyományosan pásztázó Európa Könyvkiadó több Enquist-, Saramago-, Pelevin- vagy Nabokov-kötete. Hosszan lehetne sorolni más kiadók hasonló munkáinak sikerét.

A forgalom többnyire megközelítette a tavalyit, miként a látogatottság is a 2010-es hatvanezer körül tetőzött. Ugyanakkor látszott annak jele, hogy a könyvszakma igen nehéz gazdasági időszakot él át. A korábbinál szűkebb helyet foglaltak el a könyvműhelyek, kereskedők standjai, és többen megjegyezték: megfontoltabbá váltak a könyvvásárlók. Kolosi Tamás, a Líra és Lant elnök-vezérigazgatója szerint a könyvpiaci visszaesés jelenleg nemzetközi tendencia, de vannak sajátosan hazai okai. Az egyik a könyvtúltermelés, a készletek halmozódása és a boltok számának, alapterületének túlzó növelése. A szakember számítása szerint a budapesti könyvesbolti alapterület például 2009-ben csaknem két és félszerese volt a bécsinek. Ennyit hosszú távon nem lehet fenntartani. A Líra és Lant korábbi 80 boltjából mára 70-nél is kevesebb üzemel, és ha csak a rentabilitást néznék, 45-50-nél többet nem szabadna működtetni országszerte. Ám a verseny miatt több helyen kell jelen lenni.

Kolosi is úgy látja, mint Kocsis András Sándor, a Kossuth vezérigazgatója, hogy a hazai középosztálynak azon tagjai, akik az adócsökkentés következtében most nagyobb jövedelemhez jutottak, nem vesznek több könyvet. Inkább tartalékolnak, fölhalmoznak. Az adócsökkentés kárvallottjai pedig – egyes értelmiségi csoportok – érthetően „tartózkodóak”. Háttérbe szorultak a reprezentatív munkák, és jóval kevesebb a nagyobb kiadói befektetést igénylő, hazai fejlesztésű (drágább) könyv, album is. Gál Katalin, a művészeti kiadványairól ismert Vince Kiadó vezetője is mindössze egyetlen albumot mutatott fesztiváli sikereik között: Szilvitzky Margit Nádas-szövegekre rajzolt Tájfutás ceruzával című könyvét.

Ez arra is példa, hogy az uniós nyitás ellenére a hazai szerzők sem szorultak háttérbe. Mert igaz, hogy kétszer is hosszú sorok álltak Enquist-dedikációra várva, de tumultust okozott a Scolar standjánál Ungvári Tamás is az Új Beatles Bibliával. A Magvető az új Coelho-regény, az Alef mellett Grecsó Krisztián új könyvével, Bíró Yvette első regényével keltett figyelmet. A Palatinus kihozta Örkénytől a Lágerek népét és Háy János elbűvölő, rajzos mesekönyvét. A Kossuth standján Tony Blair memoárja szomszédságában Sárközy Pál életrajzát vették. A Kalligram Grendel Lajos fontos regényén (Négy hét az élet) kívül közzétette Egressy, Kőrösi, Kukorelly egy-egy újabb munkáját. Talán minden eddiginél gazdagabb volt a kínálat gyerek- és ifjúsági könyvekből. A Csodaceruza, a Pagony, a Csimota, a Cicero és más kiadók új hazai kötetekkel jelentkeztek. A Cerkabella megjelentette az észt íróvendég, Andrus Kivirähk egyik mesekönyvét is.

A vásári forgatag új színfoltjaként diákcsoportok tűntek föl váratlanul, olvasmányélményeket megelevenítő jelmezes játékokkal. Ez viszont Frankfurtból ellesett motívum, és határozottan folytatásra méltó.

Átadták a díjakat

A vasárnap zárult könyvfesztiválon kiosztották az Év Gyermekkönyve 2010 díjait. Elismerésben részesült a tavaly elhunyt Békés Pál életművéért; Máté Angi Volt egyszer egy című könyvéért; Szalma Edit a Trapp című kötet illusztrálásáért; Elekes Dóra és Greskovits Endre a Hogyvolt-mesék című Kipling-mű fordításáért; valamint a hazai sajtóban egyedülálló Csodaceruza folyóirat ismeretterjesztő munkájáért. Az Év Kiadója versenyt ismét a Magvető nyerte. Az Év vidéki Könyvesboltja a váci Líra Könyvesház, a legjobb fővárosi pedig a Párizsi Nagyáruházban levő Alexandra lett.