– Nem kizárólag újságírók lehetnek az érintettjei ezeknek a vizsgálatoknak, a törvény alapján ugyanis nem a közlőt, hanem magát a közlést kell figyelembe vennünk – mondja Binder István, a PSZÁF szóvivője. Így előfordulhat (és elő is fordult), hogy elemzőcég által készített, publikussá tett dokumentum volt az alapja a vizsgálatnak. Néha azonban kiadók is fennakadnak a rostán, mint pár éve az egyik legismertebb gazdasági hírportált kiadó Net Média Zrt., amelyre kétmillió forintos bírságot szabott ki határozatában a felügyelet. A PSZÁF honlapján fellelhető határozatok alapján azonban főleg bankok, brókerházak, kisbefektetők a szereplői az ilyen hatósági határozatoknak, nem a média képviselői.

A szóvivő szerint a vizsgálatok nagy százalékában végül nem nyer bizonyítást a gyanú, hogy piacbefolyásolási szándék állt volna egy publikáció mögött. Ennek oka sokrétű: a jogellenes cselekmény megvalósításához a tőkepiaci törvény szerinti eszközökre kell kiterjednie az írásnak, s mivel a felügyelet határozata bíróság előtt megtámadható (s ezt gyakran meg is teszik, nemcsak ezekben az esetekben) csak nagyon körültekintő – tanúmeghallgatásokra, illetve a piaci folyamatok (például árfolyamok változásának) elemzésére kiterjedő – vizsgálatot követően tekinti bizonyítottnak a felügyelet a jogsértést. Amennyiben ez beigazolódik, 100 ezer és 500 millió forint közötti bírságot szabhatnak ki. A piacbefolyásolás akkor valósul meg, ha a közlő hamis, félrevezető információkat tesz közzé, s ezzel tisztában van, de akkor is megállhat a vád ellene, ha ezen információk természetéről tudnia kellett volna, amennyiben adott helyzetben az elvárható gondossággal jár el az írás készítése megjelentetése során.