A gyökérkezelés, ha artisztikus
A jelek szerint divat lett művészet közelben lenni, de legalábbis ott látszani – de könyörgünk: miért? Réz András szerint felesleges meglepődni: az art ma már nem feltétlenül jelent művészetet.
Az artmozit értjük: művészfilmeket vetítenek bennük (többnyire), előtereikben (többnyire) szép, de minimum különös atmoszférájú festményeket és fotókat láthat a nagyérdemű. A galériákon, reklámstúdiókon, antik boltokon, dizájnüzleteken, sőt olykor a lakberendezési stúdiókon és bizonyos lokálokon sem idegenszerű látvány az art elő- vagy utótag, használják egészséggel.
A szállodáknál viszont már árnyaltabb a kép. Se szeri, se száma az art kezdetű hoteleknek, ami vagy azt sugallaná, hogy e kies és általában gazdagon csillagozott helyeken vagy kizárólag művészek lakoznak, ami erős hülyeség volna, vagy azt, hogy a közeg annyira, de annyira művészi, hogy egyszerűen halálos vétek lett volna nem art hotelnek elnevezni. Ez több helyre is igaz, például a budai art’otelre, ahol a világhírű amerikai alkotó, Donald Sultan alkotásai is láthatók, a neten felbukkanó derékhad azonban nem őrizget efféle kincseket, ha csak a barkácsáruházi reprókat és posztereket nem tekintjük annak. Ha igen, vissza az egész.
A szolgáltatók világa még nagyobb izgalmakkal szolgál. Egyik kedvencünk a „Váljon olyanná, amilyen lenni szeretne”mottóval csábító ArtMedic nevű plasztikai sebészet és fogászat, amelynek legnépszerűbb szépészeti beavatkozása a mellnagyobbítás, a mellfelvarrás, a zsírleszívás és a hasplasztika. Mindezt természetesen miért ne lehetne művészi fokon űzni, és biztosak vagyunk benne, hogy űzik is, de ugyanez igaz lehet mondjuk a káposztasavanyításra is,mégsem hallottunk még art káposztáról, bár kétségtelen, hogy sokkal szívesebben próbálnánk ki,mint akár a legartisztikusabb gyökérkezelést. A jelek szerint a szépségipar különösen közel érzi magát a magasművészethez, amit mi sem bizonyít jobban, mint a Binder Art Szépségszalon megnyugtató újlipótvárosi jelenléte. A cég hitvallói szerint „Akkor lehetünk a legszebbek, ha személyiségünk, színvilágunk, frizuránk, sminkünk – nőknél – tökéletes harmóniában áll egymással”, ami iszonyúan így van, de azért hadd jegyezzük meg: ők ott mégis csak hajat festenek és nem zsánert.
Az art előtag a meleg burkolás meghitt világában is felbukkant. Egy ugyancsak fővárosi vállalkozás laminált padlót, parafát, svédpadlót, csaphornyos parkettát, szőnyeget és trópusi fákat szállít nekünk Art Wood Stúdió néven, ha kell, egyenest festői Norvégiából, extra magas kopásállóságú anyagból, ha nem kell, nem. Kétségtelenül szépek és bizonyára jók ezek a termékek, de még jobb ráébredni, hogy tényleg léteznek csudálatos átváltozások, képzeljék csak el, van egy egyszerű, dolgos kétkezi ember, ott fenn, Norvégiában, nevezzük mondjuk Gunnarnak, csak tologatja a rönköt évszámra a fűrésztelepen, s lám, kiderül, hogy voltaképpen művész. Szólni kéne neki.
„Mérnöki tervezőrendszereink alapja a világon legelterjedtebb, szabványt teremtő AutoCAD termékcsalád. INVENTOR gépészeti alkalmazásaink, NC/CNC programozórendszereink segítségével lerövidül a tervezéstől a gyártásig tartó munkafolyamat.”
E bemutatkozást egy magát, a jelek szerint ugyancsak művészet közeliként meghatározó cég, a Cad-Art Kft. honlapján olvastuk, és őszintén szólva egy kukkot sem értünk belőle. Igaz, ebből se sokat: „Gépbeszerzés. A projekt neve az ,ART VITAL’ Kft. jövedelemtermelő képességének fejlesztése információs technológia beruházás megvalósításával” – ezt viszont egy építőipari cég websitejának elején csíptünk el, mindjárt azután, hogy nem az english gombot nyomtuk meg.
Mit tegyünk? Változnak a szavaink, a gondolataink – reflektált különös felfedezéseinkre Réz András esztéta, hozzátéve: az a bizonyos art ma már talán egészen mást jelent, mint néhány évvel ezelőtt. Mint ahogy mást jelentett a középkorban is. A septem artes liberales, a hét szabad művészet közül legalább ötöt ma nem neveznénk művészetnek. Inkább tudománynak. Az 1570-es évek táján született első magyar orvosi mű az Ars Medica címet viseli, ma viszont az orvoslás művészete helyett inkább orvostudományról beszélünk. A művészet magasztossága kései gondolat, a romantika kora reptette magasra a művészetet, a művészeket, korábban az art inkább jelentett mesterséget, készséget, szakértelmet, ügyességet. Réz szerint azok, akik e kifejezést ma használják, egyszerűen (és eszerint újra) a magasabb minőségre, a kifinomultabb mesterségbeli tudásra szeretnének utalni, olykor az exkluzivitásra, az eleganciára, a különlegességre. Az esztéta tehát úgy hiszi, az art semmiképp nem egyenlő a művészettel. De hogy mi is a művészet és kit tekintünk művésznek, már egy másik, nem kevésbé bonyolult kérdés –jegyezte meg.
Csak annyit tennénk ehhez még hozzá: az angol–magyar szótár szerint a kifejezés a művészeten kívül cselt, furfangot és mesterkedést is jelent.
