Nincs mááásik!

Itthon mindössze egyetlen, kifejezetten bábos témákkal foglalkozó szakmai folyóirat létezik, az Art limes évente két számmal jelentkező, Bábtár című szériája. Ami csak akkor lenne nagy csoda, ha maga a bábjátszás kategóriákkal jobban állna Magyarországon – de nem áll. Nem szeretjük annyira a műfajt, mint lehetne. Sőt: mint kellene. A Báb-tár nagy, erőteljes képeit nézegetve még a laikusnak is hamar eszébe juthat ugyanis: itt bizony „zsigeri” műfajról van szó, amelytől, legalábbis elvileg, nem is lehetséges túlságosan messzire kerülni.

„A báb teremtő ösztönünk dicsőítése, végtelenségünk hangsúlyozása, barbár önvigasz és csalafinta diadal, megcsúfolása a halálnak” – írja Kosztolányi Dezső a Nyugat egyik 1927-es számában. Goethe is rajongott a bábszínházért, Kleist szintúgy, Byron meg egyenesen úgy látta: „Akinek nincs érzéke a bábjátékhoz, az nem érdemli meg, hogy él”.

A Báb-tár legfrissebb számában mindenesetre számos érdekes anyagot találni. Olvashatunk elemzést egy Morgenstern-versekből készült, felnőtteknek szóló bábelőadásról (Veres András Bitódalok című rendezéséről), elmélkedést az „egyszermélyes bábszínház”-ról, illetve szó esik két különleges és fontos kiadványról is: Balogh Géza A bábjáték Magyarországon című könyvéről, illetve egy 2009-ben megjelent, nagy jelentőségű kötetről, a magyarul egyelőre nem olvasható, közel ezeroldalas Bábművészeti világenciklopédiáról (Enyclopédie mondiale des arts de la marionette).

– Körülöttünk, a cseheknél, a lengyeleknél sokkal nagyobb hagyománya van a bábjátszásnak, így természetesen a bábos folyóiratoknak is –mondja Virág Jenő, az Art Limes főszerkesztője. – E rövid idő alatt azonban sikerült 12 bábos számot megjelentetnünk, és a szakma kezdi észrevenni, hogy szükség is van erre. Persze nem lennénk magyarok, ha nem azt kellene tapasztalnunk, hogy külföldön sokkal többre becsülik az erőfeszítéseinket – teszi hozzá.

A báboknak 2006 óta „otthont adó” Art Limes folyóirat egyébként 1999 és 2002 között a Limes című tudományos-történelmi szemle művészeti különszámaként jelent meg évente egy-egy alkalommal, önálló felületté csak 2003-tól vált, a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány kiadásában. Tatabányán jelenik meg, a kezdetektől a Nemzeti Kulturális Alap Iparművészeti Kollégiuma jelentős támogatásával, melyhez később – az irodai háttér biztosításával, valamint egy-egy különszám megjelentetéséhez hozzájárulva – csatlakozott Tatabánya város önkormányzata is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.