Ahogyan a papíralapú újságok szerepe csökken, úgy válik egyre súlytalanabbá az a lojalitás, amely a tegnap újságolvasóját a saját megszokott kiadványához (annak tipográfiájához, közlésmódjához, hitelességi szintjéhez) kötötte. Ha egy hosszabb pillantást vetünk az egyik leglátogatottabb magyar hírpiac, az Index felületére, kiderül, hogy a címlapon (!) felkínált híreknek legfeljebb a kétharmada a klasszikus saját hírtermelés eredménye – a többin a blogok, meg az InfoRádió, a Napi Gazdaság, a Videoklinika és egyéb hírgyárak termékei vannak. Vagy – hogy egy kicsit a saját házunk előtt is söpörjünk – a Népszabadság Online olvasóinak jelentős hányada „idegen” felületeken (a Hírkeresőn, a Hírstarton vagy épp az előbb említett Indexen) találkozik a Nol híreivel, és azt sem feltétlenül tudja, hogy közben Népszabadságot olvas.

Átalakul a híridő fogalma is. Kezdetben volt a nyomtatott újság, amely (jó esetben) a tegnapi hírekbe csomagolva kínálta a jelenlét és a „benne levés” illúzióját. A ma újságjának viszont azzal kell versenyeznie, hogy az internet amerikai, európai közönsége esetleg hamarabb értesül a fukusimai atomerőmű balesetéről, mint azok, akik ott élnek a létesítmény néhányszor tíz kilométeres körzetében (és akkor még a kommentek, a chat és az egyéb instant tartalmak folyamatos jelenidejéről még nem is beszéltünk). A leglátványosabb változások a hírkínáló platformok (médiumok) világában zajlanak. Amíg a nyomtatott újság mindig csak azt az egyféle tartalmat nyújtotta, amit a papírra festettek, az egy adott pillanatban az Origo, az Index vagy a Nol címlapjáról elérhető összes szöveg, kép és film elfogyasztásához egy hét is kevés lenne – miközben a szóban forgó tartalom folyamatosan újratermelődik.Mivel ennyi ideje senkinek nincs a hírfogyasztásra, az online hírportálokon a hírverseny az adott portálok tartalmai között (is) zajlik, sokkal intenzívebben, mint a végiglapozás reális lehetőségét kínáló újságoknál. Ebbe a világba robbantak be a hagyományos (print) és az új (online) média előnyös tulajdonságait ötvözni próbáló tabletújságok. A legnagyobb hype az iPadre írt kiadványok körül pattant ki, pedig a műfajjal először a Kindle (az Amazon ebook olvasója) kezdett kísérletezni, amikor előfizethetővé tette néhány nyomtatott újság Kindle-konform változatát. Ebből sehol sem lett vezető hír, akkor viszont már az egész sajtó lélegzet-visszafojtva figyelt, amikor beharangozták a The Daily indulását. A Murdoch-féle News Corporation e-újságja bizonyos értelemben az Indexre hasonlít – saját és külső profi (újságírói) anyagokat, valamint blogokat és egyéb „amatőr” tartalmakat hoz egy felületre), de napilapként jelentkezik (ami a gyakorlatban az adott napra szóló –bár többször frissülő –, fizetős e-újságot jelent). A The Daily először az iPadhoz kötötte a sorsát, ami marketingszempontból jó döntésnek bizonyult (a start idején minden hír értéke meghatványozódott, ha az Apple tabletjéhez is köze volt), mára azonban két ok miatt is hátránnyá vált. Egyrészt az Apple komoly pénzt (a bevétel 30 százalékát) kér a platform használatáért, másrészt az idei évben bemutatott tabletek döntő többsége Android operációs rendszert használ, ami nem kompatibilis az iPaddel.

Murdoch már az Android felé kacsingat, a The Daily–Apple kapcsolat ugyanakkor (a lap sikerétől vagy sikertelenségétől függetlenül) máris megmutatta, hogy az új médiában nem a hírgyártás, hanem a korszerű hírtálalás az igazi üzlet: lehetséges, hogy a The Daily végül elbukik, de az Apple addig is jól keres a bolton. Talán még kézzelfoghatóbban jelzi ugyanezt egy frissebb sztori, a máris egyértelmű sikertörténetként emlegetett Flipboard története. Egy iPadre letölthető alkalmazásról van szó, amely annyit „tud”, hogy egy maximálisan testre szabható felületre kipakolja az általunk preferált forrásokból származó, akár téma, személy vagy helyszín szerint is szűrhető friss tartalmakat. Az előbb-utóbb Androidra is elkészülő Flipboard segítségével minden felhasználó a saját újságját olvashatja egy olyan keretben, ahol a patinás magazinok anyagai Twitter- és Facebook-bejegyzésekkel, blogokkal, videókkal keverednek.

A jövő „újságja” valószínűleg Flipboard-szerű lesz, a „kiadók” (újságok, tévéadók, videócsatornák, blogok stb.) pedig talán nem is közvetlenül az olvasók kegyeiért versengenek majd, hanem azért, hogy bekerülhessenek egy-egy sikeres hírbolt kínálatába. A hírüzlet azonban az átalakulás alatt is zavartalanul üzemel.