– Hagyjuk az ellenzéket...

– Helyes, egyetértek! Akkor ezzel meg is volnánk: magam sem tudtam volna pontosabban megfogalmazni, mi célból is van Az Este. Szöllősi Györgyi műsorvezető (felütés) és Szijjártó Péter, A miniszterelnök szóvivője (reflexió) persze nem akart rosszat,még csak azt se mondanám, hogy kibukott belőlük a tudatalattiban elfojtott motiváció/vágy. Egyszerűen csak két, cseszegetésfélének tetsző, ám díszcsomagolásban átnyújtott kérdés után érezte úgy az újságíró, majd a vele azonos hullámhosszon lévő potentát, hogy most már aztán tényleg nem kéne foglalkozni a zavarkeltő felvetésekkel; az ellenzékiek maradjanak maguknak, oszt’ jó napot.

Illetve: jó estét.

A már szinte említésre sem érdemes felvetés-jóváhagyás egyébként azon a héten (múlt) hangzott el a citált MTV-műsorban, amikor véletlenül Mesterházy Attilát is behívták a műsorba; a szocialista pártelnök biztos jól körül is nézett a stúdióban, van-e ott kandi kamera. „Ez egy teljesen egy kampánynak tűnik, ráadásul úgy is tűnik, hogy ahogy mondta, öö, tehetetlen a párt, nem tudnak mit tenni, kivonulnak az Országgyűlésből...” – fejtegette neki Szöllősi, amivel alapvetően nem volt sok gond-probléma, ha csak annyi nem, hogy a mondat picit értelmetlennek tűnt, továbbá úgy pofozgatta a nyolc év alatt megannyi ostobaságot elkövető szocialistákat, mintha a jelenlegi kormányerő ellenzékben a hely szellemének megfelelő példás magatartást tanúsítva, fegyelmezetten ülve tette volna a dolgát a parlamentben. A műsorvezető mentségére szolgáljon viszont, hogy ezen a szinten interjúvolódik a Kunigunda utcát elfoglaló kormányerő is; mindekelőtt az előző érában is folyamatos megjelenési lehetőséget kapó, manapság pedig már szinte bent alvó Szijjártó.

Aki speciel a hat magyar szakszervezet tüntetését egyenesen úgy értelmezte, alulról verve saját stílusbravúrjainak nívóját is, akárha az „külföldi” tüntetés volna, amelyen a tömörülések a megszorításokkal szemben lépnek fel, következésképpen támogatják a kormány megszorításellenes politikáját. Ha ilyen feleleteknél a műsorvezető nem borul az asztalra, letépve mikroportját, akkor sose. És valóban. „Ön szerint ezért fognak demonstrálni?” – bizonytalanodott el Szöllősi, hogy aztán a programozott robotként reagáló Szijjártó kötelezője után („Ahogy a magyar választópolgárok leszámoltak az elmúlt nyolc év poltikájával, a Gyurcsány-korszakkal, úgy leszámoltak a megszorításokkal is”) ennyivel intézze el a témát: „A szakszervezetek egészen máshogy gondolják, de kiderül kilencedikén, akkor is beszélgetünk erről...”

Jó, az tényleg baj lett volna, ha elhangzik egy kérdés (ilyesmit nem vesznek jó néven arrafelé), miként szinte természetes, hogy Szijjártó kilencedikén is beszél majd Az Estében az Orbán-kormány nem megszorító politikáját támogató kollektív tüntetésről. Mi lenne itt a meghökkenés tárgya? Éppen akkor érezném magam furcsán, ha a Szupersztár szinkronszínésze mellett időnként ott ülne minden idők pártfellépéseinek legjobb Michael Jackson-imitátora, s menne a szkander. Esetleg akkor, ha a megszólalási arány akár csak közelítene az előző éra ötven-ötven százalékához, ekként magam dönthetném el, ki hülye és ki nem az.

Habár: így talán még könynyebb is.