Lubickolás hóesésben
Ha bármely apró darabja megmaradt volna az egykori balatonfüredi fürdőháznak, ma műemlékfelújításról beszélnénk. Merthogy biztosan műemlék lenne. Az 1889-ben átadott tizenkét tornyú építmény évtizedeken át nem csupán turisztikai látványosságnak számított, hanem építészeti remekműnek is. A XIX. században a füredi fürdőtelep a bencés rend tulajdonában volt, a szerzetesek pedig már 1822-ben építettek egy kisebb fürdőházat a vízre. Elsősorban abból a megfontolásból, hogy a parttól távolabb tisztább a víz. A század folyamán többször is bővítették és felújították a létesítményt, amelyet azonban 1879-ben egy óriási vihar romba döntött. Az új – a korban gigantikusnak számító – fürdőházat 1889-ben adták át.
A gazdagon díszített épületet a partról egy fahídon keresztül lehetett megközelíteni. A házban közös fürdőmedencék, öltözőfülkék, magánfürdőszobák kaptak helyet. Az úszni nem tudók kosárszerű alkalmatosságokba szállhattak be, amelyeket aztán beleengedtek a vízbe. A fürdőházat 1944-ben a német hadsereg lefoglalta, és robbanóanyagok tárolására használta: a világháború végén máig tisztázatlan körülmények között felrobbant. Néhány évvel később a tóban maradt 300 tartócölöpöt is kiszedték.
A turistacsalogató látványosság felélesztésének ötlete az elmúlt két évtizedben már többször is felmerült, nemrég azonban egy ingatlanfejlesztő cég konkrét elképzelésekkel lépett a színre. – Az eredeti helyén szeretnénk felépíteni az egykori fürdőház mérethű mását –mondja Gyetvai Zsolt, a Gyetvai Fivérek Zrt. tulajdonos-ügyvezetője. – A korabeli fotók és rajzok alapján a létesítmény külső megjelenését teljes mértékben helyre tudjuk állítani, a belső szerkezete azonban más lenne, hiszen részben új funkciókat is el kellene látnia. A fürdőház két oldalszárnyában egy 35 szobás, ötcsillagos szállodát alakítanánk ki, a középső szárny egy élményfürdővel és a kiszolgáló létesítményekkel megmaradna közösségi térnek. A tó vizét felhasználó élményfürdő egész évben üzemelne, így akár a téli hóesésben is lehet majd fürdeni a Balatonban.
Mivel a fürdőház eredeti tervei nem maradtak fenn, így az építészek korabeli fényképek, valamint második világháborús katonai légi felvételek alapján rekonstruálnák. A vasbeton cölöpökre épülő, részben kétszintes fürdőház alapterülete 3000 négyzetméter lenne, a fából és üvegből készülő felépítményt egy négy méter széles fahíd kötné össze a parttal. A tervek szerint a fürdőház megépítése hárommilliárd forintba kerülne. A beruházást és a majdani üzemeltetést a Gyetvai Fivérek Zrt. és a füredi önkormányzat közös projektcége végezné. A létesítmény tulajdonjoga az önkormányzatot illetné, a költségeket viszont a magánbefektető vállalná. A nemrég nyilvánosságra került tervek felkorbácsolták a kedélyeket Balatonfüreden: a projektet lelkesen támogató és az azt ellenző helyiek leginkább a városi portál fórumán ugrottak egymásnak. A tiltakozók elsősorban a megnövekvő forgalomtól tartanak, féltik a balatoni panorámát, és azt sem szeretnék, hogy az egész Balaton benépesüljön hasonló vízi létesítményekkel.
– Megítélésem szerint a fürdőház nem rontaná, hanem gazdagítaná a balatoni panorámát, különösen az esti fényeivel – mondja Gyetvai Zsolt. – A száz férőhelyes hotel és a legfeljebb ötszáz főt befogadni képes fürdő alig észrevehető mértékben növelné a forgalmat, amit ráadásul elektromos golfautókkal szeretnénk lebonyolítani.
Bóka István, Balatonfüred polgármestere óvatosan fogalmaz a projekttel kapcsolatban:
– Mint turisztikai attrakciót és imázsnövelő beruházást támogatom a fürdőház újjáélesztését, de nem mindenáron. Az önkormányzat akkor hozhat megalapozott döntést, ha egy széles körű egyeztetést követően a szakhatóságok – főként a balatoni főépítész, az örökségvédelem és a zöldhatóság – áldásukat adják a tervekre.
Bóka szerint viszont attól nem kell tartani, hogy a füredi példa nyomán fürdőház-építési láz törne ki a tónál, mivel a hatályos Balaton-törvény szerint csak ott épülhetnek vízi létesítmények, ahol már korábban is léteztek ilyenek. Márpedig fürdőházak Füreden kívül csak néhány helyen – Keszthelyen, Siófokon és Fonyódon –működtek.
