A hoppon maradás stratégiája

A Városligeti tavon nyit május végén nemzetközi szoborkiállítást a Szépművészeti Múzeum. Az Art on Lake című tárlat csütörtöki sajtótájékoztatóján arról is megkérdeztük a főigazgató Baán Lászlót, hogy az épület öt éve tervezett térszint alatti bővítésének lefújása után mi a „hoppon maradási stratégiája”. Honnan ránt elő tárlatokat a bezárni tervezett múzeumba a turisztikai főszezonra?

Magát pálmalevéllel legyező hóember, félig elsüllyedt faház, monumentális amforák, úszó kertek, vízre szálló fémmadár, Marx Károly piros fejében végződő oszlopok, a hullámokból kiemelkedő antik hősök, bosszúálló istenek tófenékbe szúródott nyilai és egy 18 méter széles hajótest is látható május végétől a Városligeti tóban. A Szépművészeti Múzeum Art on Lake című kiállítását 2008-ban kezdte el tervezni Jerger Krisztina, Fitz Péter és Tolnay Sándor kurátorcsapata. Akkor még úgy volt, hogy 2011 tavaszára – térszint alatti bővítése miatt – bezár az épület, ezért Baán Lászlóék házon kívüli megnyilvánulási lehetőségekben gondolkodtak. Az ötlet előzménye a 2000. év tavi kiállítása volt, amelyet csupa hazai kortárs képzőművész munkáiból rendezett ugyanez a művészettörténész stáb, a Ludwig Múzeum egykori igazgatójával együtt. Ezért a mostani tárlatot az azóta elhunyt Néray Katalinnak ajánlják, és tisztelegnek Pán Márta szobrászművész emléke előtt is, akinek plexiből készült úszó lencséje 1991-ben ringatózott a tavon. Valójában az ő szobra adta az ötletet a mostani vízi kiállításhoz.

A Poirier házaspár munkája: Kis be(rendezés) a vízen
A Poirier házaspár munkája: Kis be(rendezés) a vízen

Az Art on Lake-ben ezúttal 14 EU-tagország 25 művészének alkotásai szerepelnek, magyar részről Kelemen Zénóé és Kicsiny Balázsé. Valamint azé az El-Hassan Rózáé, akinek vízre bocsátandó munkája köré azóta projekt szerveződött a projektben. A művész ugyanis egy ősi cigány tárgykészítési módhoz, a vesszőfonáshoz nyúlt, és kisebb mozgalmat indított el. Roma kosárfonó családokat invitált egy sarudi alkotótáborba, és tavi művét is az organikus anyagból készítette. Így a városligeti szobrok között csónakázókat májustól égbe kiáltó fonott felkiáltójel emlékezteti majd El-Hassan Róza mondandójára: hogy a cigányok mindmáig ki vannak rekesztve a magyar társadalomból.

E szoboregyüttes tóra telepítése Baán László reményei szerint Magyarország EU-elnökségének egyik leglátogatottabb kulturális programja lesz, s az állam ezt a szándékot 80 millió forinttal támogatta is. De vajon ki és kinek számol majd el azzal a 300 millióval, amelyet a Szépművészeti az elmúlt öt évben a térszint alatti bővítés megtervezésére költött? – kérdeztük a főigazgatót. – Ez nem haszontalanul elköltött pénz –magyarázza Baán László, utalva a kulturális kormányzat február közepén nyilvánosságra hozott döntésére, miszerint a Szépművészeti 2011-re időzített bővítése elmarad, helyette, hosszú távú tervként, Szőcs Gézáék múzeumi negyedet vizionáltak a Felvonulási térre.

– A történelmi épület komplett felmérésével, a statikai vizsgálatokkal, a múzeum Hősök teréhez való viszonyának megvizsgálásával hasznos adatokhoz jutottunk a 8–10 éven belül kialakítandó múzeumi negyed szempontjából is – mondja Baán. És hozzáteszi: szerencse, hogy a 300 milliót felemésztő tervezés nem lépett túl ezen az összeghatáron. Ha ugyanis a múzeumbővítésre az EU-tól remélt 3,3 milliárdból is használtak volna, azt most kamatostól kellene visszafizetniük. Most felfoghatjuk úgy is, hogy Magyarország saját nemzeti önrészét költötte el.

Legalább ilyen fontos kérdés, hogy mi Baán Lászlóék túlélési stratégiája, vagyis hirtelen honnan varázsolnak programokat a pár héttel ezelőttig bezárni tervezett múzeumba. – Az tény, hogy egy ötéves projekt lefújása után először is át kellett állítanunk a lelkünket, hogy később el tudjuk fogadni a hosszú távú tervek érvényességét – vallja a főigazgató. – Ezután azonban sürgősen el kellett kezdenünk gondolkodni a megvalósítható tervekről, ráadásul abban a tudatban, hogy látogatóink 80 százaléka az időszaki tárlatok miatt tér be hozzánk. Ezért június 9-én az egyiptomi gyűjteményünkben indítunk el egy Utazás a múmiába című tárlatot: a tulajdonunkban lévő egyiptomi múmiák vizsgálatáról van szó, a lehető legkorszerűbb módszerekkel. A látogató információt kaphat arról, hogy a bebalzsamozott személy hogyan élt, miben halhatott meg.

Azt a híresztelést pedig, amely szerint hamarosan a tavalyi pécsi kulturális évad egyik szenzációja, a Nyolcak című kiállítás is a Szépművészetibe érkezhet, Baán szintén megerősíti. Bár kicsit újragondolva, kevesebb és másként csoportosított műtárggyal, de május 17-én valóban a Hősök terén nyitnak a Nyolcak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.