Eszterháza újra „csuda” akar lenni
Kétmilliárd forintos uniós támogatással folytatódhat Magyarország legnagyobb barokk kastélyának felújítása a hivatalosan Fertődnek, szellemi hagyományai és kulturális szándékai szerint Eszterházának nevezhető településen. A régóta és számtalanszor tervezett, elhalasztott rekonstrukció 2009-ben végre elkezdődött a kulturális örökség területének pontos kijelölésével, majd az 1,6 milliárdos I. ütem keretében nekiláttak a főépületi homlokzat és a díszterek helyreállításának, a belső udvar idén májusra elkészülő parkosításának, a Mária Terézia által felavatott bábszínház felújításának, és kialakítanak egy új parkolót is a látogatók számára.
– Milyen lesz itt két-három év múlva az élet? – kérdeztemVarga Kálmánt, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatóját, aki a fertődi kastélyfelújításról szóló szerződés-aláírást követően Szőcs Géza kulturális államtitkárnak mutatta meg a végéhez közeledő első ütem munkálatait, a hajdani pompa termeinek rekonstrukcióját.
Visszatér ide a pezsgő élet, kitágul a tér, a látogatók nemcsak a szépen rendbe hozott, szakszerűen restaurált kastélyt csodálhatják meg, s hallgathatnak benne igényes muzsikát, láthatnak szép kiállításokat, de a revitalizált rózsakerteket és az angolparkokat is birtokba vehetik, a gyermekekre pedig átgondolt élményprogramok várnak – magyarázta a szakember.
Varga Kálmán a szerződés megkötésének alkalmából részletesen is ismertette a 2 milliárd forintot felemésztő II. ütem terveit. A tájékoztatóból kiderült, hogy az uniós projekt részeként restaurálják a hazánkban egyedülálló kulturális értéknek számító kínai lakk-kabinetet, lefedik és mediterrán hangulatúvá varázsolják a két világítóudvart, befejeződik a bábszínház és a narancsház felújítása, s megépül – igaz, az eredeti elképzelésekhez képest némileg megkurtítva – az Ekler Dezső által tervezett modern fogadóközpont, melyről a műemlékvédelmi és az építészeti szakma véleménye eddig erősen megoszlott.
A szakma egy csoportja úgy gondolta ugyanis, hogy amíg minden védett épület nem készül el teljes egészében, s nem kap értékes funkciót, addig nem szabad új létesítményekben gondolkodni. Néhányuk, kimondva-kimondatlanul, a látogatócentrum anyagában és stílusában modern megjelenését sem tartották a kastélyhoz illőnek. Ők azt szerették volna, ha a lóistállóból alakítanak ki a turisták fogadására alkalmas épületrészt. A kastélyt felújító és üzemeltető Műemlékek Nemzeti Gondnoksága azonban az egykori lovas kultúrát is fel akarja éleszteni itt – elképzelhető, hogy egy osztrák-magyar befektető jóvoltából már az idén nyáron láthatóak lesznek ennek az első jelei –, megtartják tehát az istálló eredeti funkcióját.
A sok száz éves műemlékek és a napjainkban megépülő, hozzájuk csatlakozó új látogatócentrumok harmóniájának kérdése évek óta heves esztétikai viták forrása, s nem csak Fertődön. A pannonhalmi bencés főapátság merészen korszerű, teljesen letisztult formájú fogadócentruma sem tetszett az elején sokaknak, néhány atya is csöndesen csóválta a fejét a tervek láttán, ám Várszegi Asztrik főapát bizonyára jól döntött, amikor nem próbált a főmonostorral annak stílusában versengő épületet emeltetni, hanem a jelenkor szellemét örökítette meg a létesítményben. Hasonló szándékok vezérlik a fertődi építtetőket is.
Az Esterházy-kastély II. fejlesztési üteme 2013-ig tart, azt követően pedig az Új Széchenyi Terv keretében 820 millió forintot szeretnének fordítani az úgynevezett kiskastély marionettszínházhoz kapcsolódó tömbjének rekonstrukciójára. Fel akarják újítani a hercegi gyermekek egykori játszóházát, ahol gyermekközpontot rendeznének be. Szőcs Géza kulturális államtitkár úgy fogalmazott amikor a beruházás filozófiájáról kérdeztem: az idő és a történelem közös rongálását kell orvosolni Eszterházán. Nemcsak épületeket akarnak felújítani, hanem szeretnék megteremteni Joseph Haydn egykori otthonának szellemi kisugárzását is. – Az Esterházy-kastély Európa kulturális, tudományos és politikai elitjének méltó találkozási helye, konferenciatere lehet – mondta az államtitkár, s hozzátette: – Eszterháza – Bessenyei György író szavaival szólva – újra „csuda” lesz.
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága az utóbbi években összesen több mint 8 milliárd forintot fordíthatott épített örökségünk helyreállítására Magyarországon. A program talán legismertebb és leglátványosabb eredménye a gödöllői kastély felújítása volt. A gödöllői kastély olyan horgonypont, mely az országot Európa szerencsésebb feléhez köti, említette meg az államtitkár is, majd megtoldotta azzal: Eszterházára is ez a lehetőség vár. Szőcs Géza szerint a kastély felújítása nemcsak elődeink, hanem önmagunk megbecsülését is jelenti. Kocsis Ferenc, a város polgármestere ugyanakkor többek között azt várja, hogy a világörökség részének nyilvánított barokk kastélyegyüttes nagyszabású rekonstrukciója nemcsak Európából, hanem a tengerentúlról is hoz vendégeket a Fertő tó vidékére.
