Nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy a londoni Royal Academy of Arts téli modern brit szobrászati kiállításának egyik fénypontja az a tágas, mutatós terem, melyen mindössze két terebélyes munka osztozik: Barbara Hepworth 1961–62-es Single Form (Memorial) és Henry Moore egyik jellegzetes, 1951-es keltezésű Reclining Figure fekvő alakja. Ahogy erre a napokban a The Times napilap felhívta a figyelmet, az Akadémia „egyszerű, de meggyőző módon emlékeztet arra, milyen óriási szerepet játszott ez a két, egymástól mindössze 16 kilométernyire, Wakefieldben, illetve Castlefordban született yorkshire-i képzőművész a XX. századi brit szobrászatban”. Az elsősorban fi guratív műveket hátrahagyó Henry Moore nemzetközi tekintélye és befolyása a halála óta eltelt huszonöt évben mit sem változott, az absztrakt felé húzó Barbara Hepworth azonban kevésbé kapta meg a neki járó elismerést. Nem mintha azok a szerencsés turisták, akik eljutottak a délnyugat-angliai, tengerparti, vadregényes St. Ives faluba, el tudnák felejteni a varázslatos Hepworth-házat és -kertet, ahol a szobrásznő élete második felét töltötte második férjével, Ben Nicholsonnal, a híres festővel.

Yorkshire grófság és különösen Wakefield, ahol 1903-ban világra jött, most a kultúra világtérképére kívánja helyezni Barbara Hepwortht és művészetét. Mint erről a projekt közreműködői a napokban egy londoni sajtótájékoztatónbeszámoltak,május 21-én megnyílik a fotók alapján izgalmasnak, sőt bámulatosnak tűnő „The Hepworth Wakefield”. A pontosan 5232 négyzetméter alapterületű, egymáshoz illesztett kockákból álló, rengeteg természetes fényt kapó épületben, amelyet David Chipperfield tervezett, a névadó munkáin kívül Ben Nicholson, Jacob Epstein, Piet Mondrian,Constantin Brancusi, Alberto Giacometti és J .M. W. Turner művei is helyet kapnak. A Hepworthnek szentelt tér nagyrészt családi összefogás eredménye: gipszből, alumínium ból és fából készült prototípusok és modellek 44 darabból álló gyűjteményét mutatják itt be, melyekből azután az öntőműhelyben a bronz vagy alumínium minták készültek. A hagyatékot gondozó alapítvány a múzeumok műkincsvásárlását elősegíteni hivatott Art Fund segítségével bocsátotta Wakefield rendelkezésére a többnyire eredeti, Hepworth kéznyomát viselő munkapéldányokat. A két teljes termet elfoglaló installáció mellett az illúzió fokozására a szobrásznő műhelyéből származó szerszámokat és anyagokat is elhelyeztek, de látható lesz itt többek között Hepworth egyik legismertebb szobrának, a Winged Figure-nek közel hat méter magasságú prototípusa is. A rozsdamentes acélból készült szobrot a John Lewis Partnership rendelte meg a hatvanas évek elején Oxford Street-i első áruháza számára, ahol most is „üdvözli” a vásárlókat.

A tíz kiállítóteremből, műhelybeszélgetésekre alkalmas stúdiókból, kávéházból, teraszból és parkból álló új létesítmény Wakefield történelmi rakpartján, a Calder folyó mentén helyezkedik el. Magát az új múzeumot 35 millió fontért építették meg a környék százmillió fontos rehabilitációjának keretein belül. A nagyszabású fejlesztés költségeihez más intézmények mellett az Arts Council, a kormány kulturális alapja, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és „természetesen” a szerencsejátékok jövedelméből a nemzeti örökség ápolására elkülönített keret is hozzájárult. A Hepworth-múzeum megnyitását szánják a Művészeti Élet Yorkshire-ben elnevezésű egyéves eseménysorozat fénypontjának, melyben tizenkilenc helybéli múzeum és galéria vesz részt. A Tate-„birodalom” nagyvonalú kölcsöneire is támaszkodó időszaki kiállítások olyan ikonikus művészeket mutatnak be az észak-angliai megyében, mint David Hockney, Damien Hirst és Henry Moore. Yorkshire a leedsi Szoborparknak és a Henry Moore Intézetnek köszönhetően már eddig is a szobrászat egyik világközpontja volt.

A sajtótájékoztatón felszólalt Wakefi eld polgármestere, Peter Box is, aki szenvedélyesen bízik a Hepworth-központ sikerében, de maga is bevallotta, hogy a beruházás idei kezdéssel már nem lett volna megvalósítható: az önkormányzat a lib-kon kormány megszorítási intézkedéseinek következtében négy év alatt 67 millió font elvonásra számít. Pedig a kultúra busásan megtérülő beruházás lehet –elég csak a két évvel ezelőtti Európa Kulturális Fővárosa, Liverpool példájára gondolni, ahol 130 millió fontos befektetés közel 800 millió fontos bevételt generált.

Barbara Hepworth munka közben