A kormány január 12-én nevezte ki Andrew G. Vajnát filmügyi kormánybiztosnak, a szakember azóta hallgat, interjút egyelőre nem ad. Egyetlen nyilvános fellépésén, február 13-án, Berlinben, a Collegium Hungaricumban tartott szakmai kerekasztalon kifejtette: jelenleg a hazai filmipar feltérképezése folyik. Utána a programját, mely maga lesz az új filmfinanszírozási rendszer, a kormány elé terjeszti, és akkor születik döntés arról, hogy Vajnát megbízzák-e a megvalósítással. A program elkészítésére a szakember egy évet kapott (ezért szól csak egy évre a kormánybiztosi kinevezése), de ígérete szerint február közepéhez képest hatvan-kilencven napon belül szállítja. Tehát legkésőbb április közepére. Addig viszont csak találgatni lehet.

„Az anyagilag totálisan tönkrement régi rendszert rendbe kell tenni” –mondta Berlinben Vajna, utalva a mintegy 7,9 milliárd forintos tartozást felhalmozó, végnapjait élő Magyar Mozgókép Közalapítványra. Noha a program még nem készült el, az biztosan tudható, hogy Vajnának konkrét elképzelései vannak. Ezek pedig minden bizonnyal egyeznek a Fidesz-kormány gondolatmenetével, habár csak nagyon óvatos megjegyzések látnak egylőre napvilágot a témában. Bokor Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának filmművészeti főosztályvezetője például azt mondta Berlinben: az lenne kívánatos, ha a magyar filmek nem csak a fesztiválokon lennének sikeresek.

Lapunk birtokába került viszont Vajna 2009-es, reménybeli MMKA-elnöki programja – hiszen akkor ő is pályázott a kuratórium elnöki pozíciójára. Ebben számos gondolatát kifejtette a magyar filmgyártás reformjával kapcsolatban. Kiindulópontként az amerikai stúdiórendszert hozta fel példának, jelesül, hogy a válság következtében visszafogták a filmgyártást, sokan csak úgynevezett „különleges event filmeket” készítenek, mert pénzügyileg másként nem lennének nyereségesek. A piac jelenleg átmeneti, zsugorodó állapotban van – írta két éve –, és „lélegzetnyi friss levegőt jelent”, hogy van még olyan kormányzat, amely támogatja a filmipart, mind pénzbeli eszközökkel, mind adórendszerbeli ösztönzéssel. Vajna programjának esszenciája, hogy maximumra emelje ezen ösztönzések mértékét. Így minden bizonnyal nem tévednek azok, akik azt mondják, hogy a kormánybiztos tervében szerepel az ipar felpörgetése és a filmtörvény által biztosított adókedvezmény –mely végsősoron indirekt állami támogatás – húszról legalább harminc százalékra való emelése.

Sőt szakmai körökben általános az a meggyőződés, hogy az európai államokban oly mértékben megnőttek az elmúlt pár évben az adókedvezmények, hogy az emelés szinte kötelező lépés. Ez az országban lévő nagy stúdióknak – Korda és Raleigh – is kedvezne, ezért is tűnik több mint logikusnak. Az egyetlen aggodalom e téren, hogy Vajna vajon milyen gyorsan fog lépni. Ez az év szinte már teljesen elúszott, és sokan attól félnek, hogy többesztendős lemaradásba kerül a hazai ipar. Mindenesetre a fi lmtörvény áttekintése már két éve is a kormánybiztos vágya volt: mint írta, azt célszerű „még funkcionálisabbá tenni és jobban összehangolni a magyar fi lmipar céljaival”. Az más kérdés, hogy a törvény módosítására, az adókedvezmény megemelésére az EU-nak is rá kell bólintania, ez pedig több hónapig tartó tárgyalásokat eredményezhet Brüsszellel.

Sokan úgy gondolják, hogy Vajna az amerikai stúdiórendszer közpénzekből támogatott verzióját hozza majd létre, abból a felvetésből kiindulva, hogy ha már állami pénzből készülnek a filmek, a jogok is maradjanak az állam tulajdonában – nem úgy, mint az eddigi rendszerben, ahol a produceri irodák rendelkeztek a kész fi lm jogaival. Vannak, akik úgy vélik, Vajna állami szuperproducerként folytatja majd a struktúraváltás után. Az elképzelés szerint a poszt birtokosa begyűjti majd a felkínált filmterveket, amelyeket „előolvasók” megszűrnek. A javából pedig majd a szuperproducer választja ki a megvalósítandókat, kijelöli a rendezőt és a lebonyolító producert. Ebbe az elméletbe az is beilleszkedik, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) vezérigazgatója 2011. február 1-jével Such Györgyöt, a Magyar Rádió volt elnökét nevezte ki a Dialóg Filmstúdió Kft., a Hunnia Filmstúdió Kft. és az Objektív Filmstúdió Kft. élére, február 15. óta pedig a Budapest Filmstúdió Kft. ügyvezetője pozícióját is betölti Such – ő lesz tehát a feje a nagy (vissza)államosított stúdióknak. A filmesek mindenesetre biztosra mennek: úgy tudjuk, egy-két kivételtől eltekintve már minden élő magyar filmterv Vajna asztalán van.

Andy Vajna 2009-es programjának továbbá céljai között az első helyen szerepel a fi lmgyártás támogatása és új szerkezetbe foglalása, valamint az MMKA eszközeiből bevétel generálása és annak maximalizálása. Az viszont nem egyértelmű, hogy ez a közalapítvány kezelésében lévő Mafi lm és a Filmlabor felpörgetését vagy esetleges eladását jelenti-e. Ha az előbbi az igaz, akkor a két intézmény majd becsatlakozhat a nagy állami infrastruktúrába; igaz, többen az utóbbira fogadnának, mivel a befolyt összegből konszolidálni lehetne az eladósodott MMKA-t. Nem mellékesen a már említett nagy stúdiók időközben kiépítették a saját infrastruktúrájukat. A két évvel ezelőtti program azon részei, amelyek a közalapítvány megreformálására koncentrálnak, immár nyilvánvalóan feleslegesek. Az annak idején (Vajna helyett) a kuratóriumi elnöki pozícióba a szakma által megválasztott Kőrösi Zoltán taktikai hibákat vétett, és a filmesek szerint nagy része van abban, hogy a helyzet kriminalizálódott.

Az is biztosan kijelenthető, hogyVajna az oktatáshoz is hozzá akar nyúlni. Különösen a forgatókönyvírói és technikai képzéseket említette a programjában, sőt még a kinevezésekor született kormányhatározat is kitér erre. Ebben minden bizonnyal komoly szövetségesekre is talál, mivel sokan egyetértenek abban, hogy a magyar film leggyengébb pontja a forgatókönyv, sőt ennek a hiányosságnak már több évtizedes fi lmtörténeti „hagyományai” is vannak. Azt persze nem tudni, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem keretein belül, vagy esetleg azon kívül újítaná-e meg Vajna a rendszert.

A várakozás szerint a fi lmipar felpörgetése érdekében növelni fogják az adókedvezmény mértékét