Vavyan Fable honlapjának főoldala egy vámpírok tulajdonában lévő parkerdőgazdaság melléküzemágában működtetett tetoválószalon site-jának hangulatát idézi: a zöld fényszűrővel leképzett sejtelmes erdőrészlet előterében egy női lapockán látott szárnyas ló lebeg. Nyilván pegazus, hiszen egy író oldalain járunk, aki, mint a Vavyan Fable c. menüpontból kiderül, „fesztelenül könnyed, merész stílusával, vagány humorával, csak rá jellemző, játékos, egyedi nyelvezetével ledöntötte a műfajkorlátokat, így vált az igényes szórakoztatásra vágyó olvasók kedveltjévé”, még akkor is, ha a kedveltjévé kifejezést helyesírás-ellenőrzőm erőteljesen aláhúzza. Sok dicsérnivaló nincs, de minden kiderül a szerzőről, ami lényeges – vagyis, hogy mit írt eddig, és legközelebb mivel örvendezteti meg az igényes szórakoztatásra vágyó olvasókat. Elismeréssel kell szólnom arról is, hogy chatfórumot is csináltatott, ez azt jelzi, hogy korunk embere.

Ezt a szerepet Nemere István is igyekezett magáévá tenni, neki is van fóruma, ám a jelek szerint élőben ehhez képest viszonylag ritkán vegyül el hívei között, e hónapban például csak egyszer. A leginkább sci-fi-szerzőként ismert Nemere honlapja grafikailag elég meglepő: bordó alapon egy szövetkezeti íróasztalt látunk késő Aczél György kori írógéppel, Jávor Pál-stílusú telefonnal, valamint egy minimum XVIII. századi pennával és pergamennel, amelyre az vagyon írva, hogy aktuális –e menüpontban egyebek mellett kiderül, hogy Nemere facebookos rajongói klubját (e sorok írásakor) 139 ember szereti, ami, legyünk megint őszinték, a szerző ismertségét, valamint azt tekintve, hogy csak tavaly 411 000 példány fogyott könyveiből, továbbá azt, hogy a BKV-t, ugyancsak a Facebook egy pontján 329-en szeretik, nem túl sok. A honlap azonban informatív, sok egyéb mellett még arra is fényt derít, hogy Nemere Istvánnak több neve van, mint Ságvári Endrének volt, akinek harminckettő: harminchét (e sorok írásakor).

Lőrincz L. Lászlónak (Leslie L. Lawrence) viszont csak három. Hatalmas életművéhez viszonyítva honlapja is megejtően szerény, mondhatni, szegény, nála például még fórumozni se lehet, valamint friss híreket olvasni se nagyon, a Dedikálás címszó alatti üzenetből például arról értesülhetünk, hogy legközelebb 2010. november 27-én a Rózsadomb Center-beli Tóthágas boltban szignál majd, „Előzetes” című rovatából pedig arról, hogy Teaültetvény című opusa tavaly november 8-án jelenik meg, a már elfogyott Ördög, ördög ki a házból című pedig januárban (azaz a múlt hónapban) korlátozott példányban ismét kapható lesz.

Az a benyomásom, hogy Fejős Éva honlapjának megálmodóját egy női pH-ra kalibrált szappan hirdetése inspirálta: a magentába és lilába álmodott buborékok közül egy csinos szőke hölgy mosolyog ránk, aki simán lehetne a szappant előállító kozmetikai cég arca, ha nem tudnánk, hogy maga Fejős Éva az, a romantikus bestsellerszerző. A tartalommal sem vagyok kibékülve maradéktalanul. Tetszik, hogy van saját blog, az viszont már kevésbé, hogy ezen tavaly májusi az utolsó bejegyzés. Érdekelne, hogy mi az, amit az írónő az Újra elolvasnám című rovatban ír, de úgy már kevésbé, hogy kizárólag saját kiadója köteteit olvasná el újra, és bevallom, a magam részéről a Játék című opciótól is többet vártam annál, mint hogy „Ha kitöltöd a tesztet, megtudhatod, a Csajok című regény melyik hősnőjével mutatsz hasonlóságot, illetve a könyv egyik szereplője, Márk ezoterikus tanáccsal segít abban, hogy minél jobban érvényesülj az életben!”

Moldova György honlapján a kádári puritanizmus köszön vissza a messzi távolból. A szerző a virtuális térben sem hivalgó, cifra páva: nagy fehér semmi közepén egy nagyíthatatlan, bélyegkép méretű portré, mellette a kép oldalánál is jóval rövidebb opciós lista. Az első ajánlat címe az, hogy blog, ami azt sejteti, hogy mindjárt szembesülhetünk a jeles író blogjával, de vágyunk sejtése csalfa: a blog.hu jön fel, teljes életnagyságban és a digitalizált könyvek menüpont sem csak az ő műveit fényezi, hanem a teljes magyar digitalizált irodalmat. Hogy ki ő, és mit vitt végbe, arról egy viszszafogott méretű önéletrajzból és a Kiadótól rendelhető könyvek c. menüpontból alkothatunk képet, az utóbbi felvezető szövege megint csak jellemző: „nincs regisztráció, nincs kosár, nincs jelszó, ha rendelni kíván, egyszerűen küldjön egy e-mailt (...).”