Miközben a Budapesti Fesztiválzenekar állami támogatása 100 millió forinttal (az önkormányzati dotáció visszafogásával együtt 175 millióval) csökken, a Nemzeti Filharmonikusoké több mint 300 millióval növekszik, a kormány tervei szerint. Az állami együttes finanszírozása azonban – mint megtudtuk –, lényegében a 2003-as szintet fogja így elérni, nominális összegben, nem reálértékben. Érdeklődésünkre Kovács Géza, a zenekar mellett a Nemzeti Énekkart és a nyilvános Nemzeti Kottatárat fönntartó együttes főigazgatója emlékeztetett, a 2000-ben és 2001-ben történt ugrásszerű támogatásnövelés után a 2003-as emeléssel már 1,7 milliárdot meghaladó volt a dotáció, aztán folyamatosan apadt a következő években, és tavaly – a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hozzájárulásával együtt – csak 1,47 milliárdot tett ki. Az együttes művészeinek, alkalmazottainak 2003 óta nem emelkedett a fizetése, tavaly csupán egyetlen hangszert vásárolhattak, és hangversenyeik tervezésénél egyre inkább gazdasági szempontokat kellett érvényesíteniük a művészi megfontolások rovására.

A kulturális állami kiadások jelentős visszafogása ellenére a kormányzat – egyelőre szóban – ígéretet tett arra is, hogy folytatódhat a Bartók Új Sorozat lemezeinek megjelentetése. A 31 korongra tervezett kiadás az erre létrehozott alapítványi kuratórium, Magyarország több kiváló művésze és együttese, a Nemzeti Filharmonikusok és a Hungaroton lemezcég együttműködésével, Kocsis Zoltán – a Nemzeti Filharmonikusok fő-zeneigazgatója – művészeti vezetésével valósul meg, és jelenleg a 15. lemeznél tart. A 2006-ban elindult munkát eddig évi 60 millióval finanszírozta az NKA (amelynek idei költségvetéséből viszont ismét zárolnak egymilliárdot).

A Bartók-kiadás mintegy 30 évvel követi az előzőt, és az ezredforduló utáni évek ismereteit, fölfogását tükrözi a zeneszerző művészetéről, ezért nagyrészt új hangzást mutató friss fölvételeket tesz közzé. Technikai értelemben is újat – hiszen a rögzítés digitális SACD-formátumban történik –és művészi értelemben is, mert kutatásokon, rekonstrukción alapul. A soron következő fölvételen például a Csodálatos mandarin teljesebbé válik azzal a 42 ütemmel, melyet Bartók kihagyott, hogy egy „ágyjelenettel” ne nehezítse a mű előadását kora prűd ízlésfelfogása közepette. Fia, Bartók Péter fedezte föl az eredeti kéziratot. A lemezfolyam egyes darabjainak újszerűsége nem kis meglepetést okozott világszerte, több rangos díjat is vonzott.

„Bár volt rá késztetés, Kocsis Zoltán nem hagyta sürgetni a kiadást, mert a legtökéletesebb megszólaltatásra, a legtisztább Bartók-értelmezésre törekszik” – jegyezte meg Kovács Géza. Hozzátéve, gyakorló muzsikusok jelentős segítséget adhatnak a bartóki művek hiteles közvetítéséhez. Példaként említve a Concerto egyik tételét, melynek előadásában korábban is problémát okozott, hogy a 77-es metronómütem túl lassúnak tűnik. De ha a szerző így írta, így kell játszani –mondták fejcsóválva. Csakhogy kiderült, a sérült kéziraton 7-esek helyett valójában 9-esek vannak... És mintha új mű született volna.

A finanszírozásra visszatérve, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója szeretné, ha az együttes külföldi turnéi esetében is nagyobb szerepet játszhatnának a művészi szempontok. Most „nullszaldós” vendégszerepléseket vállalhatnak csak, de Európa több országában visszafogják a kulturális kiadásokat – az Egyesült Királyságban és Hollandiában például 20–25 százalékkal –, ez megnehezíti a helyzetüket. A zenekar éppen egy nagy németországi vendégszereplést teljesít a legnagyobb koncerttermekben (ott egyelőre nincs költségcsökkentés). Itthon ma este nélkülük, négyzongorás előadásban lép fel a Nemzeti Énekkar, fennállásának 25. évfordulóját ünnepelve a Művészetek Palotájában.

Tavaly csupán egyetlen hangszert vásárolhattak