A székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár büszkesége, a speciális szövegfelolvasó készülék állítható beszédsebességgel a magyar mellett angol, német, francia, olasz, orosz nyelvű írások felolvasására is alkalmas: az olvasni kívánt oldalt egy üveglapra kell fektetni, s a készülék automatikusan felismeri, akár lefordítja és a természetes emberi hanghoz hasonló módon felolvassa a szöveget. Félmillió oldalnyi memóriája van. A székesfehérvári városi könyvtárban és az Aranybulla Könyvtárban az integrált könyvtári rendszer akadálymentes elérését szolgáló, valamint egy képernyőolvasó szoftver segíti a vak és gyengén látó könyvtárlátogatókat; a Kodolányi János Főiskola könyvtárában egyebek mellett az ún. JAWS-program és olvasótévészoftver szolgálja ezt a célt. A gárdonyi Városi Könyvtárban webprogramot és egy speciális számítógépet vásároltak, a székesfehérvári Püspöki Könyvtárban pedig a hangoskönyvek „olvasását” segíti egy új, fülhallgatóval felszerelt számítógép.

A FSZEK-ben speciális rendszer szolgálja azokat, akik nem látnak

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség alelnöke – egyben a Bács-Kiskun megyei könyvtár igazgatója –, Ramháb Mária szerint a különféle, elsősorban uniós pályázatoknak köszönhetően az elmúlt öt-hat évben sok hasonló igényű és volumenű fejlesztéssel gazdagodott az ország. A könyvtárak sok száz millió forintot költhettek technikai eszközökre, beleértve ebbe a Komárom megyeinek megfelelő vagy hasonló, tehát a vakoknak szóló hard- és szoftvereket, a hangoskönyvállományuk gyarapítását, az akadálymentesítést, és ami ez esetben különösen fontos, az otthonkönyvtár szolgálat működtetését – vagyis a dokumentumok házhoz szállítását is. Ramháb Mária úgy látja, ma már egy kisebb város se igen akad a hazán, ahol a vakokat és gyengén látókat ne tudnák kiszolgálni.

Ez természetesen Budapestre is igaz. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi bibliotékájában például négy számítógépen (plusz a zenei gyűjteményén) működik a már említett Jaws for Windows professional 4.02 standard nevű rendszer magyar nyelvű képernyőfelolvasó szoftverrel, szövegés karakterfelolvasó programmal, fejhallgatóval, szkennerrel. A tagkönyvtárak közül 17-ben van JAWS, sőt ötben felolvasógépet is tartanak. Mindemellett mind az ötven tagkönyvtárban (és persze a központi könyvtárban is) lehetőség van ingyenes CD-, DVD-kölcsönzésre.

A FSZEK hálózatában csaknem tizenötezer hangoskönyvből választhatnak az olvasók, a kínálatot tavaly 822 darabbal bővítették, majdnem 1,2 millió forintért. Az ötven fiók több mint harmadában a lejátszáshoz szükséges eszközök (MP3-lejátszó) is térítésmentesen kölcsönözhetők. És hogy ne csak gépekről legyen szó: a könyvtár 48 dolgozója részt vett a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületének segítségével szervezett tréningen, hogy az érintett olvasók elvárásainak meg tudjanak felelni – közölte érdeklődésünkre a FSZEK főigazgatója, Fodor Péter.

A Vakok Álllami Intézetének igazgatója egyetért Ramháb Máriával abban, hogy a könyvtárlátogató látássérültek ma összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vannak, mint öt, pláne tíz éve – bár még mindig lehetne javítani az állapotokon. Szabóné Berta Irén elsősorban a hangoskönyvek területén üdvözölné a nagyobb odafigyelést: ez a dokumentumfajta igazából nem vakoknak és gyengén látóknak szól, tekintve, hogy nincs rajtuk Braillefeliratozás, mondta, rámutatva, hogy a látássérült olvasó, amikor a kezébe veszi, segítség nélkül jószerivel azt sem tudja, kinek milyen művét tartja a kezében (mint megtudtuk, egyre több könyvtár igyekszik ezen a helyzeten is javítani, ún. hangostájékoztatóval – a szerk.). A vakok intézete mindemellett jó néven venné, ha a még több könyvtárban, még több volna az olyan munkatárs, aki a kiválasztásban, a kölcsönzésben, a technikai eszközök használatában is szakképzett segítőként tudna közreműködni.