– 2004 körül született meg az ötlet, hogy indítunk egy sorozatot, melyben a leghíresebb magyar írók művein keresztül tudjuk bemutatni irodalmunkat az olaszországi olvasóközönségnek – meséli Szilágyi Mónika, a közép-európai irodalomra szakosodott, milánói székhelyű Edizioni Anfora kiadó vezetője. – Mindenképpen szerettünk volna egy olvasmányos, humoros, bestseller-szerű könyvet is a sorozatba, így esett a választás Rejtő Jenőre és A szőke ciklonra. A szerzőtől addig mindössze egy kötet jelent meg Olaszországban, a Vesztegzár a Grand Hotelben Bruno Ventavoli fordításában, azonban ebből nem sok került piacra, így lehetőségünk nyílt Rejtő sajátos világába bevezetni az itáliai olvasókat. És hogy mi lehet az, amivel Rejtőmegbabonázza az olaszokat? Elsősorban az újdonság varázsa, Rejtő műfajteremtő stílusa nem igazán rokonítható a nyugati irodalom egyetlen szerzőjével és művével sem. Az olasz irodalomból talán Emilio Salgari, a Magyarországon is jól ismert Sandokantörténetek szerzője, illetve Ennio Flaiano, az „itáliai Karinthy” említhető mint Rejtő szellemi rokona, azonban ők, Rejtővel ellentétben nem ötvözték írásaikban a kalandot, a feszültséget a parodisztikus humorral.

A nyolcvanas évek végén került a kezembe először Rejtő-könyv, másodéves magyar szakos hallgatóként egy szótár segítségével kezdtem el olvasni a Láthatatlan légiót – mondja Armando Nuzzo, A szőke ciklon fordítója, aki a római La Sapienza Tudomány egyetem magyar szakán szerzett diplomát, jelenleg pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán az olasz tanszék docense. – Nem volt könnyű olvasmány, meg kellett vele küzdenem, de jól lehetett belőle magyarul tanulni. A rejtői nyelv csak elsőre tűnik egyszerűnek, a szövegek tele vannak nyelvi humorral és remek szóképekkel, a regényeket átszövi az irónia és mondatokban elrejtett célzások, kiszólások sokasága.

A fordítás során nemcsak a nyelvi formákkal kellett megküzdenie, hanem a különféle kiadások eltérő szövegeivel.

– Kollégámmal, Mátyus Norberttel meglepve tapasztaltuk, hogy néhol egész mondatok hiányoznak a szövegből, ideje lenne már kritikai kiadás megjelentetésének – meséli. – Amikor néhány évvel ezelőtt felkértek, hogy a legnagyobb olasz világirodalmi lexikonba, a Dizionario Bompianiba írjak rövid biográfiát Rejtőről, megemlítve legfontosabb regényeit, megdöbbentett az, hogy komolyabb magyar irodalmi lexikonokban alig találni részletesebb feljegyzéseket a szerző életútjáról, például arról, hogy hogyan került ki Ukrajnába munkaszolgálatosként. Olyannyira nem voltak pontos adatok, hogy a legtöbb tényt egy internetes Rejtő-rajongói klub oldaláról tudtam meg az íróról. Elképzelhetetlennek tartom azt, hogy egy hasonló népszerűségű íróról Olaszországban ne legyenek pontos adatok – teszi hozzá. Azóta már javult a helyzet, Rejtő és művei talán végre méltó helyükre kerülnek a magyar irodalomtörténet könyvespolcán.

A Szőke ciklon az olasz fordításban a „Nel ventre del Buddha”, azaz a Buddha gyomrában címet kapta, és 2007-ben került az olaszországi könyvesboltokba, ahol a kritika pozitívan fogadta, a nagyobb kereskedelmi siker egyelőre még várat magára. Bár Rejtő Jenő regényeinek túlnyomó része külföldön, világszerte ismert helyszíneken játszódik, a művek humora és gondolkodásmódja zsigerien magyar, figurái a pesti éjszaka ismerős nagyszájú vagányai, szeretnivaló csirkefogói, s ezzel a legnehezebb megbirkózni a fordítások során.

Amikor Gorcsev Iván Nizza főutcáján néhány taxisofőrrel kezd szellemes szópárbajba, az olvasó érzi, hogy a helyszín bizony nyugodtan lehetne például a pesti Népszínház, a Dohány vagy a Király utca is.

Nuzzo kedvenc Rejtőidézete A szőke ciklon mára már aranyköpéssé nemesült utolsó sora: „Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan.” Ízleljük meg ezt a legendás mondást Dante nyelvén: „La nostra vita é come un gilé estivo: corto e senza scopo.”

ELŐRETOLT HELYŐRSÉG

Rejtő műveit gyakran adták ki félig-meddig illegálisan Magyarországon, s nincs ez másként a külföldi fordításoknál sem. Elsőként légióstörténeteinek egyike jelent meg svédül 1941-ben. A második világháború után a mai Izrael területére érkezők az Óhazából magukkal hozott Világvárosi regények-sorozat darabjait kis konyhanyomdákban sokszorosították. Nagy siker volt, a kalandregényekkel együtt megjelentek ivrit nyelven is az ötvenes évek elején.

A hetvenes években Rejtő Csehszlovákiában is egyre ismertebb lett, írásai a Rakéta regényújság ottani klónjában kezdtek megjelenni, elsőként a Láthatatlan légió (Neviditel’ná légia) 1974-ben. Talán a legolvasottabb közöttük a fordításban a dallamos Plavovlasy cyklón címet elnyerő Szőke ciklon, amelyet azonban csak később, 1988-ban adtak ki.

Oroszul először 1988-ban, magyarországi kiadásban jelelentkezett Rejtő A tizennégy karátos autóval (Zolotoj avtomobil). Szibériai és ukrajnai kitérők után Moszkvában Tatyjana Voronkina fordításában 2008-ban jelent meg egy tízkötetes válogatás az író műveiből, összesen hetvenezer példányban.

1965-ben a Corvina kiadó gondozásában került piacra az első angol nyelvű Rejtő-regény. A szőke ciklont (Blond hurricane) két évvel később követte A tizennégy karátos autó (The 14-carat roadster), 2005-ben pedig elkészült a Vesztegzár a Grand Hotelben (Quarantine in the Grand Hotel) fordítása is.

Utóbbi regényt franciára a magyar irodalom egyik legismertebb fordítója, Kassai György ültette át, 1965-ben jelent meg Quarantaine au Grand Hotel címmel, s még ugyanebben az évben a német nyelvű változat is a könyvesboltokba került. A német ajkú közönség 1985-ben Fülig Jimmyt is megismerhette (Die phantastischen Abenteuer des Bis-zu-den-Ohren-Jimmy).

Románul 1991 óta olvasható A néma revolverek városa (Orasul revolvererul mute), szerbül pedig a nagyobb regények mellett az Úrilány szobát keres (Gospodica trazi sobu) is megjelent. Finnországban a Grand Hotel karanteenissát 1993-ban adták ki. 

Sok tehát a fordítás, Rejtő lassan Nyugaton is a magyar irodalom előretolt helyőrsége lesz. Finnül: Etuvartioasema.