Az új vezető az intézmény fő feladatának a jelenkori magyar művészeti törekvések és a legmeghatározóbb külföldi irányzatok budapesti bemutatását, ezen kívül pedig a hazai képzőművészet nemzetközi porondra juttatását tartja.

Az első célkitűzés érdekében az ügyvezető a Budapesti Biennálé nevű rendezvényt honosítaná meg: 2014-től kétévenkénti seregszemlét szervezne, amely közép- és kelet-európai alkotókat közvetítene a „tengeren túli” művészeti szcénába. Talán még az idén elindulhat a Flash Art című nemzetközi művészeti folyóirat magyar verziója, amely 35–50 százaléknyi magyar anyaggal jelentkezne. Az új direktor szerint hiánypótló lesz az a nemzetközi galériahálózat is, amelyet három külföldi nagyvárosban nyitna az intézmény, csekély beruházással, alacsony fenntartási költséggel, idővel önfenntartó módon.

Új koncepciójában az ügyvezető némiképp változtatna a kiállítási struktúrán, ezen kívül a 2012–2016 közötti időszakban számíthatunk hazai és külföldi tematikus tárlatokra (például a fogyasztói társadalom hatásairól vagy a Trianon-traumáról). A lezárt magyar életművek között például El Kazovszkijt és Tolvaly Ernőt mutatnák be, a külföldiek közül Joseph Beuyst, Francis Bacont. A közeljövő legfontosabb eseménye pedig az április 15–16-ra meghirdetett nyilvános konferencia lesz, ahol a Műcsarnok jelenéről, jövőképéről, perspektíváiról vitatkozhatnak majd szakmabeliek meg laikusok.