– A Cinema City most már egyeduralkodó a régióban, nincs kétség.

– Eddig is az volt. A Palace megszerzése előtt is mintegy hétszáz mozitermet üzemeltettünk, az utánunk következő konkurens csupán körülbelül kétszázat. Nem azért vettük meg tehát a Palace-t, hogy nagyobbak legyünk, de mivel a régió nagyvárosaiban, így Budapesten is nagyon jó helyszíneken lévő multiplexekhez juthattunk most hozzá, ésszerű lépés volt a terjeszkedés. Ezzel Európa harmadik legnagyobb hálózata lettünk.

– Évek óta lehetett arról hallani, hogy a Palace eladó.

– A tárgyalások több mint két évig tartottak – kisebb-nagyobb szünetekkel. A vita tárgya mindig is az ár volt, de az utóbbi két hónapban felgyorsultak az események.

– Azt tudjuk, hogy 28 millió euró lett végül a kialkudott ár. Ez elfogadható?

– Az üzleti életben nincs ilyen jelző. Legalább két évre lesz szükségünk, hogy értékeljük, túl magas, közepes vagy pazar volt-e az ár.

– A felvásárlás nem terjed ki a Palace Mozi Kft.-re, azaz a volt Hollywood multiplex mozikra. Ez öt multiplexet jelent vidéken, hármat pedig Budapesten. A versenyhivataltól tartva mondtak le róluk?

– Nem, ennek semmi köze a versenyhivatalhoz. Egyszerűen nem tudtunk megállapodni a tulajdonosokkal.

– Tényleg? A pletykák szerint egy euró az áruk a felhalmozott veszteségek miatt.

–A pletyka az pletyka. Annyit elárulhatok, hogy a tárgyalások alatt szó esett ezekről a mozikról is. Nem kizárt, hogy idővel végül üzletet kötünk.

– Már így is fellépett önök ellen a Kálomista Gábor vezette Magyar Producerek Szövetsége. Többek közt amiatt aggódnak, hogy most majd hátrányos helyzetbe kerülnek a magyar filmek. Meglepte ez a fogadtatás?

– Nagyon is, mert semmiféle szakmai alapja nincs. Pontosan tudom, hogy a Magyar Producerek Szövetségének elnöke egy forgalmazó cégben, a Hungaricomban is érdekelt, és mindhárom magyar filmet, melyet ők terjesztettek, felvette a Cinema City a műsorába, sőt kiemelt marketingsegítséget nyújtott a forgalmazáshoz. Mi az egész országban hozzáférhetővé tesszük a magyar filmeket, mivel nemcsak Budapesten, hanem a kisebb vidéki városokban is jelen vagyunk. Nézze, nem mi gyártjuk a magyar filmeket, és nem mi vagyunk azok, akik a filmalkotások sorsáról és sikeréről döntenek, hanem a nézők. Továbbá azt is érdemes tudni, hogy nagyon kevés országban van államilag támogatott artmozihálózat, és a magyar művek jelentős részét ebben mutatják be – minket pedig meg sem keresnek.

– Sokkolná, ha azt mondanám, hogy az önöket ért támadás politikai célzatú?

– Már olyan régóta vagyok benne az üzleti életben, hogy engem már nem igazán sokkol semmi.

– A Cinema City érdekeltségébe tartozó forgalmazó cég, a Forum Hungary még sosem terjesztett magyar filmet. Ez esetleg változni fog a jövőben?

– A helyi kultúra nagyon fontos nekünk, és a moziijainknak is az a jó, ha a világ minden pontján vetített művek mellett pluszértéket is tudnak közvetíteni. Lengyelországban például a bevételek húsz százalékát hozzák a hazai gyártású művek, és ezek közül évente három-négyet mi forgalmazunk. Mindig is nyitottak voltunk, a magyar filmet is tudjuk vállalni. A magyar piac azonban az utóbbi években sajnos arra állt be, hogy a gyártók vagy maguk terjesztik a produkcióikat, vagy egészen kis disztribútorokkal állapodnak meg.

– Ön néz magyar filmeket?

– Igen, de mivel nem beszélek magyarul, csak azokat tudom megnézni, amelyek eljutnak a nemzetközi vérkeringésbe. Amikor például Szabó István műveiből retrospektív vetítéssorozatot szervezett a jeruzsálemi filmfesztivál, végignéztem az életművet, és személyesen is gratuláltam a mesternek.

Tarr versenyez az Arany Medvéért

Joel és Ethan Coen A félszemű című westernjével veszi kezdetét ma este a német fővárosban a film nagyszabású ünnepe és egyben a filmipar szakmai találkozója, a Berlinale. Az 1951-ben alapított seregszemle az év első kihagyhatatlan mozgóképes nemzetközi eseménye, még a májusi cannes-i fesztivál előtt.

Külön öröm, hogy a Sorstalanság 2005-ös, akkoriban meglehetősen nagy vihart kavart szereplése óta most először várnak a szervezők magyar versenyfilmet a nemzetközi seregszemlére: mégpedig Tarr Béla A torinói ló című új alkotását. A film világpremierjére az alkotók jelenlétében kerül sor február 15-én este az 1600 férőhelyes Berlinale Palastban. A fesztivál fődíjáért, a berlini Arany Medvéért Tarr műve mellett tizenöt másik alkotás versenyez az idén, a nemzetközi zsűri elnöke Isabella Rossellini színésznő.

Nem A torinói ló az egyetlen magyar versenymű: a huszonnégy új rövidfilmet felvonultató rangos versenyben, a Berlinale Shortsban Kárpáti György Mór mutatkozhat be Erdő című filmjével.

„Engem már nem igazán sokkol semmi”