A „bötsületes” viselkedés okításától Révai kéziratáig
Ennek ellenére fölöttébb izgalmas a nyolc különböző korú, szellemiségű és arculatú győri iskola könyvtárának értékes könyveiből megrendezett tárlat a győri Xántus János Múzeum barokk dísztermében. Izgalmas, mert az egyediség, a régiség és a különlegesség szempontjai szerint összeválogatott könyvek önmaguk szellemiségén túl a könyvkötészet és a nyomdaipar fejlődését, illetve az ex libris stílusváltozásait is megmutatják.Csécs Teréz, a múzeum egyik szakembere utal rá: a XVIII–XIX. században a könyveket ívenként is meg lehetett vásárolni, s az olvasók maguk köttették be saját ízlésük szerint.
Érdemes volna a kiállításra került könyvek sorsát, élettörténetét is végigkövetni – veti fel Csécs Teréz –, megtudni, ki vásárolta, olvasta őket, miként kerültek az iskolai könyvtárak tulajdonába. Találhatunk néhány első kiadást a vitrinekben, így Széchenyi Hitelét vagy az 1726-ban az Újszövetséget magyar nyelven megjelentető evangélikus lelkész, pedagógus Bél Mátyás ma is fontos tudományos forrásművét, a Noticiae Hungariae-t.
Faludi Ferenc jezsuita szerzetes fordította Dorell Jósef Istenes jóságra és szerentsés Bóldog életre oktatott nemes Urfi című kötetét, melyben a mindennapi életben való eligazodáshoz szolgál tanácsokkal az ifjabb nemzedéknek. Ugyancsak az ifjakat okítja a „bötsületes” viselkedésre az evangélikus gimnáziumban őrzött levéltári kézirat. Ez az Oskolai Rendtartások mint a’ Tanitokra, mint a’ Tanitványokra nézve címet viseli. A kántortanítók kötelezettségét a következőképpen írja elő: „Legg inkább azon légyen, hogy a gondviselése alá bizatott Leány tanuló Gyermekeket, az Isteni félelemre, szemérmetességre, szelédségre, tisztességes tsinos bötsületes viselésre,minden tőle ki telhető képpen vezesse oktassa, a Férfi Gyermekeket akikben a természet vastagabb, darabossabb, keményebb tulajdonságot öntött, éppenséggel Oskolájában azon okbul is be ne vegye, mint hogy sok számu tanuló Leánykáival elég dolga vagyon, másképp a világos Példa szerént sokkal különböz a Leányi Természet a Férfi Gyermek Természetétül, melly általmind a két nemre nézve kötelességének meg nem felelhetne.”
A Révai Gimnázium névadója, Révai Miklós kéziratát őrzi, s a tudós irodalmár egy geometriai, rajzesztétikai kötete is megtalálható az iskola vitrinében, de látható a kiállításon Révainak a Halotti Beszéd szövegét tudományos magyarázatokkal ellátó könyve, az Antiquitates Literaturae Hungaricae is, 1803-ból. A könyvgyűjtők szeme bizonyára megakad a Historia Pannonica című, 1690-ban jegyzett Bonfini-kiadáson is. A strassburgi születésű hadmérnök, Dániel Speckle, a XVII. századi erődépítészet fejlődésének megalapítója az Udvari Haditanács meghívására járt Magyarországon, fölmérte és bírálta többek között a győri és komáromi várak alaprajzi elrendezését. Tapasztalatait, nézeteit az Architectura von Vestungen című kiadványában tette közzé. Az 1559-ből származó könyv is megtalálható a győri kiállításon.
A tárlat, amelynek ötlete Juhász Attila tanártól, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Győr-Moson-Sopron megyei elnökétől származik, és amelyet Perjés Dorottya rendezett, felveti a kérdést: vajon mennyi érték, ritkaság rejtőzik a magyar iskolák könyvtáraiban? Lehetne-e ezeket valami módon közkinccsé tenni? Alighanem érdemes volna.
