A Kodály Központ eldöntheti a dominót
Már az Európa Kulturális Fővárosa-évad lezárásakor, tehát hetekkel a Kodály Központ átadása után aggodalmuknak adtak hangot Pécs vezetői amiatt, hogy miből fogják fedezni a pompás koncertterem működtetésének költségeit. Ezt ugyanis évente 350–450 millió forint közötti összegre becsülik, és a színvonalas programokra is hasonló nagyságú összeget kell majd fordítania az intézmény fenntartójának. Nem véletlen, hogy még csak a tervezőasztalon létezett a 11 ezer négyzetméteres koncert- és konferencia-központ, amikor az akkor szocialista vezetésű város már ígéretet kapott a Gyurcsány-kormány kulturális tárcájától, hogy a létesítményt nemzeti intézménnyé nyilvánítják, s ezáltal – részben vagy egészben – a központi költségvetés finanszírozza a ház működtetését. A gondolatot az Orbán-kormány is magáévá tette, és Pécs immár fideszes vezetése, élén Páva Zsolt polgármesterrel, az év elején azt nyilatkozta, hogy a Kodály Központ nemzeti intézménnyé válik. Ám azt Páva sem akkor, sem azóta nem tudta megmondani, hogy ez a lépés pontosan mikor történik meg, s hogy az állam mekkora részt vállal a költségekből.
A pécsi városházáról kiszivárgott hírek szerint a nemzeti intézménnyé nyilvánítás jogilag cseppet sem bonyolult lépés, a kormány mégis óvatos, és ódzkodik kimondani a döntő szót. Tudni kell, hogy jelenleg valamennyi nemzeti intézményünk a fővároshoz kötődik, s ha most egy vidéki kulturális központ is bekerül abba az „elit klubba”, amelynek többek között a Nemzeti Színház, az Operaház, a Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár és a Széchényi Könyvtár a tagja, akkor megjósolható, hogy több befolyásos megyeszékhely is elkezd küzdeni ugyanazért a kormánygesztusért, amelyet Pécs –úgy tűnik – megkap. A Fidesz vidékpolitikájába viszont beleillene, hogy ne csak Budapesten legyenek nemzeti intézmények. Az ez utóbbiakat irányító szakemberek ugyanakkor információink szerint nem örülnek, ha ez a folyamat elindul. Attól tartanak ugyanis, hogy intézményük így veszít a rangjából, s hogy többekkel kell osztozni a költségvetési támogatáson.
Talán a pesti kulturális lobbi ellenkezésével is magyarázható, hogy arról is hallani: a Kodály Központ úgy válna nemzeti intézménnyé, hogy integrálnák egy-két fővárosi „rokonával”, vélhetően a Művészetek Palotájával, illetve a Millenáris Parkkal. Már arról is pletykáltak, hogy ennek az intézményóriásnak a Fideszhez erősen kötődő Káel Csaba lenne a vezetője. Információink szerint azonban a három intézmény összevonása bonyolult jogi feladat, egy tollvonással nem megoldható.
A pécsi Kodály Központot 7 milliárd forintból építették, s a költségek 62,5 százalékát az unió állta, a város 32 és fél, az állam 5 százalékot vállalt. Az a feltételezés, hogy az unió visszakérné a támogatást, ha a ház nemzeti fenntartásúvá válna, nem állja meg a helyét – mondja Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Kft. ügyvezetője. Az uniót nem érdekli ugyanis, hogy ki a ház üzemeltetője. A pályázat uniós finanszírozása azt gátolja meg, hogy a város tíz éven belül eladja a házat. Erre pedig nem készül Pécs, csak a fenntartás módján változtatna. Az unió viszont visszakövetelné a támogatást, ha megváltozna az épület funkciója. Az olyan kulturális funkciójú épületek kivitelezését, mint például egy hangversenyterem, a közösség 85 százalékos részvétellel támogatja, a konferencia-központok megvalósítását viszont csak 50 százalékkal, hisz azok részben üzleti célú létesítmények. Pécsnek – a tervezés időszakában – döntenie kellett: a zene mellett szólt a nagyobb uniós támogatás, ám egy csakis hangversenycélokat kiszolgáló ház fenntartása nagy terhet rótt volna a városra (no és a közönség megléte is kérdéses). De nemcsak a fenntartás könynyebbsége miatt akarta Pécs a Kodály Központot a konferenciák befogadására is alkalmassá tenni, hanem azért is, mert a város számára a nívós tanácskozások turisztikai bevételt hoznak. Igaz, ennek következtében 1,2 milliárd forinttal kevesebb uniós támogatás jutott a központ megépítésére.
A Művészetek Palotája a sajtóból értesült a három intézmény (a MüPa, a Millenáris és a Kodály Központ) összevonására vonatkozó elképzelésről, hivatalos tájékoztatás, értesítés ezzel kapcsolatban nem jutott el hozzájuk – tudtuk meg Turkovics Monika marketing- és kommunikációs igazgatótól. Tény ugyanakkor, hogy Káel Csaba rendszeresen dolgozik a MüPában, általában félig vagy részben szcenírozott opera-előadásokat rendez. A nevéhez fűződik a Művészetek Palotája 2005. március 16-án bemutatott első operaprodukciója, Monteverdi Orfeója is, ezt számos más előadás követte, és többször rendezett a Millenáris Teátrumban is. Ami a „hírbe hozott” harmadik intézményt, a Millenáris Parkot illeti, közismert, hogy előző kormányzása idején a Fidesz eleve egy a millennium idején kulturális célokat szolgáló, de idővel magánműködtetésbe kerülő, vélhetően egyfajta kiállítócsarnokként működő ingatlanegyüttes létrehozásával számolt. A területet csak a következő balliberális kormány helyezte minisztériumi kezelésbe, s bár hosszú éveken át kerestek neki kulturális, közintézményi funkciót, ezt mindmáig nem sikerült megtalálni. A Millenárison több kulturális intézmény is működik, a kitűnő helyen fekvő épületegyüttes sorsa azonban lényegében eldöntetlen. (Munkatársunktól)
