Csúsztatott építkezések
Az egyik legjobb akusztikájú színpadként tartják számon Budapesten az Erkel Színházat, amelyet négy éve záratott be az akkori operaigazgató, Vass Lajos. Pillanatnyi életveszély, katasztrofális állapot és félházas előadások – hallottuk az érveket. Cserébe ígéretet kaptunk: a korszerűtlen épületet át- vagy újraépítik, kibővítik. Újabb és újabb tervek készültek, de csak 2009 októberében döntött úgy a Bajnai-kormány, hogy a Köztársaság téren új multifunkciós játszóhely épül. Aztán megint nem történt semmi érdemleges. Idén januárban azonban visszavonta az új kormány az Erkel megépítéséről szóló határozatot: a beruházás azok közé a PPP-projektek közé tartozik, amelyeket felülvizsgálnak.
Az Operaház miniszteri biztosa, Horváth Ádám bízik abban, hogy újra megnyitható az Erkel. Arra nincs pénz, hogy pazarul felújítsák, de arra lesz, hogy „fapados módon”, körülbelül kétmilliárd forintért helyrehozzák az égetően szükséges dolgokat. Magánemberként Horváth abban reménykedik, hogy az Erkel decemberi, 100. születésnapjára megnyílhatna a népopera. Miniszteri biztosként picit szkeptikusabb. Egyelőre lassan őrölnek a malmok, de azt mindenki elismeri: szükség van a színházra, amely magyarul elsősorban operát adna, másodsorban operettet, majd zenés előadásokat. Horváth Ádám az elmúlt héten bejárta az épületet, amely siralmas állapotban van, hiszen az elmúlt négy évben nem költöttek az állagmegóvásra, főként raktárnak és próbateremnek használták. Az biztos: a nézőteret ki kell festeni, a megrongálódott székeket ki kell cserélni. A minimáltechnikás színpadot és az öltözőket rendbe kell hozni, és az alagsorban zenekari próbatermet és öltözőket kellene kiépíteni. Munka lesz a szellőzés és a fűtésrendszer felújításával is, sőt terveznek egy színpadhoz csatlakozó stúdiót.
Hogy kik fognak beülni a zenekari árokba, az még kérdés. Az biztos, hogy az Operaház jelenlegi együttese nem tudna két helyen játszani, mert időközben a 213 zenészből több mint ötvenet elküldtek, a kórustagok közül pedig harmincat.
Jóval nagyobb volumenű beruházás a Zeneakadémia felújítása és ehhez kapcsolódóan egy új kiegészítő épület kialakítása. Ennek költsége az uniós és állami támogatásokkal, valamint az önrésszel együtt 10,6 milliárd forint. A rekonstrukció egyetlen szépséghibája: már réges-régen el kellett volna kezdeni. A Liszt Ferenc téri épületben a 2009-es búcsú után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem még tartott számos vizsgakoncertet, és a házat egy pártrendezvény céljára is bérbe adták. Hogy miért húzódott az építkezés kezdete, arra az intézmény főmérnöke, Lakatos Gergely két okot sorol. Egyrészt a feltárások után előre nem látható, a tartószerkezettel kapcsolatos műszaki problémák derültek ki, ezért módosítani kellett az építési engedélyt. Másrészt, a közbeszerzési eljárás első fordulója eredménytelen lett, mert mind az öt ajánlat meghaladta a rendelkezésre álló keretet. A főmérnök szerint az uniós szervezetek által preferált nyílt (azaz nem meghívásos) eljárás nem engedi az ajánlatok műszaki tartalmának pontosítását. A beruházás, a műemléképület felújítása viszont összetett feladat, és szükségessé teszi a tárgyalást az ajánlattevőkkel. A második, immár tárgyalásos eljárásra tehát meghívták mind az öt korábbi jelentkezőt, de egyikük nem élt a lehetőséggel. A kivitelező kiválasztását egyébként az is jelentősen lassította, időközben húszszor változott a közbeszerzési törvény, és tizenháromszor az építési beruházásról szóló jogszabálysor, így mindig hol részben, hol egészben át kellett dolgozni a közbeszerzési dokumentumokat.
Lakatos Gergely abban reménykedik, hogy két-három héten belül végső ajánlatot kérhetnek. Eredményhirdetés márciusra várható, és a szerződés aláírásakor végre átadhatják az építőknek a munkaterületet. Az épületet már 2010. október elejére kiürítették, a víz és a gáz el van zárva.
Noha a Liszt Ferenc téri műemléképület még várja a kivitelezőt, az egyetem új épülete már szerkezetkész. Kívülről ezt senki nem mondaná meg, de a Wesselényi utca 52. számú házban a takarás mögött felhúzták az új falakat. A főmérnök már látja, hogy az új épületben hol lesznek a termek, az aula, a próbatermek, a számítógépes szoba, a stúdió. Valószínűleg jó is ezt elképzelni, ugyanis a növendékek az Üllői úti ideiglenes bérleményben nem épp ideá lis körülmények között várják, hogy befejeződjön a rekonstrukció. (Nem minden tanszék települt oda, egy részük maradt a Régi Zeneakadémián, mások pedig a régi tanárképző Semmelweis utcai házában.)
A Wesselényi utcai épületből –amely egykor divatiskolaként működött – nem hagytak meg mást, csak a homlokzatot és az utca melletti traktust. Itt az építkezés gyorsabban ment, a ház ugyanis nem áll műemléki védettség alatt, habár a Vigadót is tervező Feszl Frigyes alkotása. A márciusi bokrétaünnepséget azért rendezik, mert a régi falakon belül szinte egy új házat húztak fel. Erre azért volt szükség, mert a feltárásokkal kellemetlen meglepetések fogadták az építőket. Hiányos volt az alapozás, a falban helyenként több volt a luk, mint a tégla, így azt is el kellett bontani, amit nem terveztek.
A főmérnök szerint az új tanév már itt indulhat a nyári próbaüzem után. Bár ebbe az ingatlanba nem települhet be az egész egyetem, az új, 5200 négyzetméteres intézmény „hallgatóbarát” épület lesz, a legkorszerűbb berendezésekkel, 24 órás nyitva tartással. Öszszehasonlításul: a Zeneakadémia most 9800 négyzetméter alapterületű, a felújítás után 11 ezerre bővül.
Az Operaház miniszteri biztosa, Horváth Ádám – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jóváhagyásával – Eldar Alievet nevezte ki a Magyar Nemzeti Balett megbízott művészeti igazgatójává, helyettese Volf Katalin Kossuth-díjas balettművész, első magántáncos lett. A kiváló Kossuth-díjas táncoskoreográfus Keveházi Gábort, aki 2010-ben pályázattal nyerte el a posztot, pénteken felmentették. Lapunk információja szerint a jelenleg is zajló operaházi vizsgálatok olyan ügyeket tártak fel, amelyek miatt a balettigazgató felajánlotta felmondását – bizonyos feltételekkel. A kifogásolt jelenségek között állítólag szerepel: a balett-turnék bevétele nem érkezett be a házba, valamint, noha balettmesteri honoráriumot vett fel a direktor, a heti próbatáblákra nem írta ki magát. A balettdirektor azt ajánlotta, művészeti vezetőként dolgozik tovább, igazgatóként Hágai Katalin váltsa őt, Cserta József pedig a művészeti tanács elnöke legyen. Úgy tudjuk, bebizonyosodott, hogy Keveházi „maga elé akarta tolni Hágaiékat”, megtartva pozícióját.
Ezt nemcsak a vezetőség, de neves táncosok is kifogásolták, igaz, mások meg fájlalták a direktor leváltását. Információinkat nem kommentálta Horváth Ádám, de azt elmondta, a legmegfelelőbb embert kereste, és nem akart külső vezetőt hozni, csakis Keveházi által kinevezett művészt. Eldar Aliev szeptember óta próbavezető balettmester a Nemzeti Balettnél, előtte évekig nyári kurzusokat vezetett itt. A művészek megbízatása addig szól, míg pályázaton meg nem találják az utódot. Keveházi Gábort nem sikerült elérnünk.
