Őszre kerülhetnek a bibliotékákba a Márai-kötetek
Nincsenek irigylésre méltó helyzetben az idén beinduló Márai-könyvprogram tízfős szépirodalmi és nyolcfős tényirodalmi ideiglenes kollégiumának tagjai. Óvatos becslések szerint az egyelőre egyéves mandátummal bíró testületeknek mintegy 6-8 ezer (!), kiadók által fölajánlott címből (kiadónként hatvanat lehet javasolni) kell kiválasztaniuk azt az ezret, amelyből a kijelölt 640 hazai és határon túli magyar könyvtár „lehívhat” köteteket. Ebből az ezerből 300 az úgynevezett nemzeti kulturális minimum, amelyet minden érintett bibliotéka megkap.
A temérdek fölajánlott könyv közötti válogatás még a kiváló szakértőknek sem lesz könnyű. Gondoljunk bele: ha a nyolcezer mű fele szépirodalmi, akkor az illetékes tízfős grémium minden tagjára jut négyszáz, ebből kell szelektálnia, majd az általa kiválasztottakat el kell fogadtatnia a másik kilenc kollégával, hogy a végén 500 mű kerüljön a Márai-listára. Ugyanez történik a tudományos-ismeretterjesztő (tényirodalmi, non-fiction) munkák esetében, kisebb létszámú grémiummal. Márpedig elképzelhetetlen, hogy a kollégiumi tagok több száz művet címük alapján kapásból meg tudjanak ítélni (még ha a kiválasztás évente két részletben történik is), ezért – mint azt Szörényi László irodalomprofesszor, a szépirodalmi testület elnöke az NKA tájékoztatóján elmondta –, a Könyvtárellátó címismertetőit is igénybe fogják venni. Jobb híján, hiszen egyéb munkájuk mellett aligha tudják hirtelen tucatszám végigolvasni a köteteket.
Vita tárgya, hogy a kiadók milyen évjáratú címekkel jelentkezhetnek a Márai-listára. Először arról volt szó, hogy az utóbbi három évben megjelentekkel (hiszen a Márai-program elsősorban aktuális műveket akar eljuttatni az olvasókhoz, nem pedig elfekvő raktárkészletet), de valószínű – jegyezte meg Császtvay Tünde irodalomtörténész, a tényirodalmi grémium elnöke –, hogy korábbi megjelenéseket is elfogadnak majd. A terv szerint jövőre már vegyesen lehet ajánlani régebbi és friss címeket, 2013-tól pedig már csak az utóbbiakat. Információink szerint további technikai problémát okozhat, hogy a testületek által listára kiválasztott könyvek mindegyikéből lesz-e a kiadói raktáron annyi példány, amenynyire igényt támasztanak a könyvtárak. Számos, hasonló kérdés merülhet föl még menet közben.
Egyelőre a megalakuláson jutottak túl a Márai-testületek, és január végére véglegesítik a kiadóknak kiírandó pályázat szövegét. Lapunk érdeklődésére Szörényi László elmondta, legkorábban nyár végén, ősszel kerülhetnek könyvtári polcokra azok a kötetek, amelyek a Márai-program támogatásával jutnak el az olvasókhoz. Fölvetettük: ha megszűnik az egyebek mellett külföldre irányuló fordításokat elősegítőMagyar Könyv Alapítvány (MKA), nem kellene-e kibővíteni a tervezett Publishing Hungary elnevezésű fordítástámogatási projektet, amely ugyancsak a Márai-program része. Az irodalomprofesszor, aki az MKA kuratóriumának alelnöke is,megjegyezte: amegszüntetés kapcsán levélben fordultak a nemzeti erőforrás miniszterhez, de választ még nem kaptak. Egyelőre a pályázat beindítása köti le a Márai-testületek energiáját, az egyéb részprogramok megvalósításához csak később foghatnak hozzá – hangzott el.
A tájékoztatón Jankovics Marcell NKA-elnök bejelentette: 8,7 milliárd a mecénás szervezet idei költségvetése, amely a 2009. évi mértékhez hasonló. Ebből azonban egy törvénymódosítás folytán már nem lehet elvonni. Emlékezetes, hogy tavaly kétmilliárdot zároltak az NKA-büdzséből.
A könyvszakmában aggodalmat keltett a Fővárosi Önkormányzat területbérleti politikájában történt változás, amely a Sziget Fesztivál kapcsán került nyilvánosságra. Ez veszélyeztetheti a júniusi Ünnepi Könyvhét megrendezését – hangzott el az NKA-tájékoztatón. Zentai Péter László, a könyvhetet rendező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatója elmondta, a több évtizedes gyakorlatnak megfelelően szeretnék térítés nélkül igénybe venni a pesti Vörösmarty teret a központi rendezvény céljára, és erről már elküldték a szokásos levelet, amelyre még nem jött válasz. Ha a Fővárosi Önkormányzat ezúttal bérleti díjat kér, az annyira megdrágíthatja a könyvespavilonok bérlését a kiadók számára, hogy jó részük kénytelen lesz távol maradni – vélekedett az igazgató.