Nagy budapesti mozikoncentráció
Ha a teljes bevásárlást nézzük, a magyarországi terjeszkedésen túl Csehországban további 8 mozi 65 termével és Szlovákia három multijának 29 termével lett a cég gazdagabb. Ezen kívül még annyit tudunk, hogy mibe került a nem mindennapos ügyet: 28 millió euróba. Mindenesetre a Cinema City a régióban megkerülhetetlen mozis cég lett, nemzetközi szinten 90 mozi 866 terme fölött rendelkezik. A tranzakció érinti a Palace forgalmazási üzletágát is: a jogok a Cinema City tulajdonában lévő Fórum Hungaryhoz kerülnek, de hogy ez hogy érinti a megjelenéseket, azt még Bartók Anna, a cég marketing és kommunikációs vezetője sem tudta megmondani, mivel – tájékoztatása szerint – jelenleg is folynak az akvizíciókról az egyeztetések.
Az üzlet bejelentése után egy nap sem telt el, és Kálomista Gábor, a Magyar Producerek szövetségének vezetője az MTI-t nyilatkozatban tájékoztatta arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordultak, indítson vizsgálatot annak érdekében, hogy a mozifelvásárlás nem sérti-e a magyar, illetve az európai uniós szabályozást. Egyúttal szorgalmazzák a filmtörvény módosítását is a magyar filmek érdekében, mivel – álláspontjuk szerint – a kialakult piaci helyzet veszélyeztetheti a magyar filmek forgalmazását, tekintve, hogy a Cinema City International „jellemzően az amerikai top 10-es filmeket veszi alapul”.
Buda Andrea, a Cinema City marketing és PR-igazgatója lapunknak elmondta: ilyen volumenű üzletet alapos előkészítés előz meg, így jogi szakértőik meggyőződtek arról: nem volt szükség semmilyen harmadik fél vagy felügyelet engedélyére, így a Gazdasági Versenyhivataléra sem. Továbbá hangsúlyozta, hogy a cég lelkiismerete teljesen tiszta a magyar filmekkel kapcsolatosan. Buda Andrea számokkal is alátámasztotta az állítását: 2009-ben a tizenhét moziforgalmazásba került magyar filmből tizenkettőt tűztek műsorra, tavaly huszonnégy terjesztett címből pedig tízet. Közülük ötnek volt a díszbemutatója a Cinema City mozik egyikében, többek közt a Kálomista Gábor által jegyzett Zimmer Feri 2.-nek is, ami első körben 800-1200 nézőt jelent a produkcióknak. Emellett a vidéki városokban a filmek alkotóinak jelenlétében közönségtalálkozókat is szerveztek; a már említett Zimmer Ferinek például hat helyen, de hasonló gondot fordítottak az Üvegtigris 3., az Igazából apa és a Szinglik éjszakája című művek promóciójára is. Az ilyen közönségtalálkozók esetében az eseményt nemcsak meghirdetik, de a helyi médiával is felveszik a kapcsolatot, annak ellenére, hogy szigorúan nézve ez a mindenkori forgalmazó dolga lenne. Arra a kérdésre pedig, hogy tavaly miért csak tíz magyar filmet játszottak, Buda Andrea úgy reagált: nincs olyan magyar film, amelyet visszautasítottak volna.
Hangsúlyozta ugyanakkor: a forgalmazónak is akarnia kell, hogy egy-egy filmet műsorra tűzzenek, tehát nem csoda, hogy az egy-két kópiás művészfilmek terjesztői nem is kínálják fel nekik a címeiket. De ettől függetlenül előfordult, hogy rétegfilmet játszottak: ilyen mű volt például a Fehér tenyér, a Puskás Hungary, az Utolsó jelentés Annáról vagy a Kolorádó Kid.
Kálomista Gábor közleményéből –a sorok között legalábbis – kiolvasható, hogy úgy látja,mintha a Palace Cinemas eddig jobban „osztotta volna le” a magyar filmeket. Ez a mozis zsargon tulajdonképpen a műsorstruktúrában való elhelyezést jelenti, azaz, hogy naponta hány előadásban, milyen műsorsávban játsszák az adott filmet. A két legfrissebb magyar sikerfilm, a Zimmer Feri 2. és az Üvegtigris 3. a premier hetében és a rákövetkező hét napban teljes leosztásban ment a Cinema City mozikban. Ám míg a Zimmer Feri 2. nézettsége csaknem ötven százalékkal visszaesett, az Üvegtigris 3. népszerűsége nőtt. Buda Andrea állítja: semmilyen film, még az „amerikai top 10-es művek” sem élveznek náluk előnyt, a műsorstruktúrába kerülés elsődleges szempontja a nézőszám. Magyarán, amit néznek az emberek, az műsoron marad, amire nem vesznek jegyet, az nem.
A Cinema City korrektségét egyébként – név nélkül nyilatkozva – több hazai forgalmazó is megerősítette. Úgy tudják, hogy a beosztást itt tulajdonképpen gép végzi, szemben a Palaceszal, ahol ez egy ember dolga, aki olykor egészen érthetetlen módon jár el. Több szakember szerint ráadásul egyéb, netán „politikainak” is minősíthető szempontok is felmerülnek olykor: így fordulhat például elő, hogy a kvázi megbukott Zimmer Feri 2. éppen az Üvegtigris 3.-t tolta ki a mától aktuális, még a Palace által összeállított műsorban a Westend mozi főműsoridős sávjából. Ez a tény némileg magyarázza Kálomista Gábor amúgy nehezen értelmezhető sajtóközleményét.
Andy Vajna is ott lesz a Cinema Totalon
A Cinema Total a magyar kultúrpolitika és diplomácia állandó hozzájárulása Európa egyik legfontosabb filmes rendezvényéhez, a Berlinaléhoz. A Collegium Hungaricum Berlin 2011. február 12. és 16. között immáron negyedszer szervezi meg filmszakmai rendezvényét, ezúttal az osztrák, a román, a szerb és a szlovák filmszakma képviselőinek bevonásával – jelentette be Can Togay főszervező, a berlini CH igazgatója. A rendezvény létrejöttét az a felismerés ihlette, hogy a kelet-európai filmipar nehezen érvényesül a nemzetközi fórumokon, ezért a program megjelenési és találkozási platformot biztosít a régió filmszakembereinek és az érdeklődő közönségnek, valamint bekapcsolódási lehetőséggel szolgál a nyugat-európai filmipar vérkeringésébe. A legizgalmasabbnak a február 13-i Sunday FilmBrunch kerekasztal ígérkezik, melyen részt vesz majd Andy Vajna kormánybiztos, Bokor Attila, a NEFMI főosztályvezetője, Cséfalvy Zoltán államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium), valamint Kőrösi Zoltán, a MMKA elnöke és Bereczki Csaba nemzetközi igazgató. Nem mellékesen: ezeket az embereket Magyarországon még nem lehetett nyilvánosan együtt leültetni, hogy beszélgessenek a legégetőbb kérdésekről.
