Egy igazi magyar siker, angolul
Kívülállónak első hallásra meglepő ez a fejlemény. Dér Tamás eddig távol állt ugyanis a kosztümös történelmi témáktól, nevét négy közönségfilmről (Szinglik éjszakája, Made in Hungária, SOS Szerelem, 9 és fél randi) lehet ismerni. És az egyetlen operafilmet (Bánk bán) maga mögött tudó Káel Csabát sem predesztinálta semmi Munkácsy Mihály alakjának megfilmesítésére. „Tovább szeretnék lépni, közelebb ahhoz, amit a későbbiekben csinálni akarok” –mondja erre Dér, megemlítve, több fi lmterve is van, az egyiken – a múlt század harmincasnegyvenes éveiben Budapesten játszódó történeten – már nyolc éve dolgozik. A Munkácsy-film számára fontos állomás, amelyet producertársa, Cirkó József közreműködésével próbál megvalósítani.
Káelről ugyanakkor köztudott: neve először az előző Fidesz-kabinet idején a Happy End és az Ezüsthajó Kft.-k alapítása, kormánymegrendelései kapcsán merült föl, aztán megrendezte (az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos operatőrrel) a Bánk bán-fi lmet, amely kedvező nemzetközi visszhangot keltett. Azóta több operát, színművet állított színpadra. Dér tehetségesnek tartja őt, ám döntőnek véli, elfogadják-e személyét a külföldi partnerek és szereplők. Az eddigi tárgyalások alapján úgy tűnik, igen.
Az a hír viszont már komoly bökkenőnek számít, hogy a mozi Dallos Sándor Munkácsyról szóló kétkötetes regénye (A Nap szerelmese, Aranyecset, 1958) alapján írt forgatókönyvre épülne. Dallos – aki a múlt század első felében népies prózát, majd főleg paraszti témájú fi lmforgatókönyveket írt, aztán az ötvenes évek elején a Semmelweis-film írója is lett, és József Attila-díjat kapott érte – érzelgős-modoros, vadromantikus életrajzot készített a festőről, helyenként giccsbe hajlót. Hőse minden gesztusában zseni, méghozzá „magyar zseni”, akit nem érdekelnek a modern művészi irányzatok, de akit néhány párizsi firkászt leszámítva mindenki csak csodál. Mellesleg férfi potenciálja is mesebeli. Vajon egy ilyen hős lehetne a XXI. század filmes eszményképe?
Dér először megjegyzi erre, őt még fiatalon ragadta meg a regény, amelynek dramaturgiája eleve filmes szándékot sejtet. Mára maga is tudja, hogy a filmesítésnek némely tárgyi tévedésen kívül más buktatói is lehetnek, azonban az előkészítésben résztvevő elismert Munkácsy-szakértők garanciát jelentenek a hitelességre. Olyan filmet szeretne, amely egy igazi magyar sikert mutat be, mert „nincs még egy olyan hazai festő, aki ennyi pénzben, elismerésben részesült volna a nemzetközi porondon, mint Munkácsy” – hangsúlyozza, hozzáfűzve: „megérdemli, hogy alakját visszahozzuk a feledésből”. Aztán kifejti, elkészült az a forgatókönyv (Fonyódi Tibor munkája), amelyet angol változatában fejlesztenek tovább. A festő alakja a filmben sokkal összetettebb lesz, mint a regényé, esendő emberként fog megjelenni. „Művészként zseni, de sikereit legalább annyira köszönheti szívós kitartásának, munkájának. A siker mellett mélypontok is vannak az életében, ezekre is rávilágítunk.Mindazonáltal egy játékfilm nem tévesztendő öszsze egy dokufilmmel” – hangsúlyozza a producer. (Amúgy ilyet is forgatnak az anyaggyűjtés során, amikor bejárják az életút fontos helyszíneit, szakértőkkel beszélgetnek.)
„A játékfilm nemzetközi érdeklődésre számot tartó üzleti produkció lesz” – mondja, annál is inkább, mert nemzetközi fi nanszírozásból kell elkészíteni. Az egyeztetések alapján Dér úgy véli, a második világháború legendás fi nn parancsnokáról, Mannerheimről készülő fi lm koprodukciós köre – finn, német, angol és magyar résztvevőkkel – vállalkozna a finanszírozás megszervezésére. Magyar oldalon is komoly elköteleződésre van szükség. „Számítunk a hazai 20 százalékos adóvisszatérítésre, mert a forgatás nagyobb része itt zajlana, és az is biztos, hogy minden egyes magyar forinthoz egy külföldről érkező forintot tudunk hozni” – jegyzi meg. A Munkácsyfilm költségeiről eddig megjelent hírek – 10-12 millió euró (nagyjából hárommilliárd forint) – viszonylagosak, hiszen a költség attól függ, milyen gázsit kér a főszereplő, aki mindenképpen angol sztár lesz (a film is angol nyelven készül), de nevet még nem tudnak említeni. A magyar finanszírozásban a producer szponzorálásra és állami támogatásra is számít. Ami az utóbbit illeti, megkeresni készül a nemrég kinevezett filmes kormánybiztost,Andrew G. Vajnát, aki éppen az ilyen piaci érdekeltségű produkciókban profi, ezért is számít a támogatására. „Biztosra veszem, az lesz az első kérdése: Miért érdekelné ez a film az embereket? De felelni tudunk rá.”
Egyelőre A nap szerelmese a munkacím. A forgatás megkezdése a finanszírozás megszervezésétől és attól függ, hogyan érnek rá a külföldi közreműködők, beleértve az operatőri munkát elvben már vállaló Zsigmond Vilmost. Már az idén megindítanák a felvevőgépet.
