Miért nem indult a Műcsarnok ügyvezető igazgatói pályázatán? – mindenekelőtt ezt kérdeztük a csütörtökön kinevezett Gulyás Gábortól. A vezető azt állítja, már tavaly tavasszal, közvetlenül a kormányváltás után több szakember megkereste: induljon a versenyben.

– Akkor túlságosan problematikusnak éreztem azt a struktúrát, amelyben a Műcsarnok működött. Legfőképp abból a szempontból, hogyan lehetne végre valóban nemzetközi kontextusba helyezni a projektjeit. Úgy éreztem, ehhez hiányzik a megfelelő intézményrendszer. Aztán a pályázat tavaly novemberi meghirdetésekor néhányan tudni vélték, hogy rám írták ki ezt a posztot. Én viszont úgy gondoltam, épp elég dolgom van Debrecenben. Miután a pályázatot eredménytelennek nyilvánították, hallottam, hogy a kulturális tárca többekkel tárgyalt. Múlt hétfőn pedig engem is felhívott Szőcs Géza, másnap találkoztunk Debrecenben, és hamar kiderült, hogy egészen hasonlóak az elképzeléseink aMűcsarnokról. Főleg, ami a magyar művészek nemzetközi porondra közvetítését illeti.

Hogy ez pontosan mit jelent és mit tartalmaz saját, ez irányú koncepciója, arról az új direktor egyelőre nem nyilatkozik. Arra a felvetésre pedig – amelyet többek között a Műcsarnok ügyében csütörtökönmegjelent cikkünkben több szakember is kifejt –, hogy a markáns nemzetközi részvételhez komoly kormányzati szándék és még komolyabb pénzösszegek szükségeltetnek, azt válaszolta a friss vezető, hogy neki nem pénzt ígért Szőcs Géza. Továbbá, hogy a jó sorrend nem is ez. Először is megalapozott koncepcióra van szükség, majd a hozzárendelt programokra, és csak ezután következik, hogy mindehhez forrásokat kell találni.

Miután koncepciót emlegetett – és megtette ugyanezt az Artportal nevű internetes művészeti folyóiratnak nyilatkozva is a minap –, megkérdeztük Gulyás Gábort, mit értett azalatt, hogy a döntéshozóknak két pillérre kell alapozniuk választásukat: az igazgatójelölt koncepciójára és annak (szakmai) hitelességére. Honnan ismerhette meg a döntéshozó (az MNV Zrt., szakmai felügyelet szempontjából pedig a NEFMI) az ő koncepcióját, hiszen pályamunkája nem készült? Ráadásul ugyanebben a nyilatkozatában Gulyás „kádárizmusból örökölt operettrendszernek” nevezte a korábbi ciklus igazgatói pályázati procedúráját, azt, amelyben Bozóki András nevezte ki Petrányi Zsoltot. Méghozzá úgy, hogy a nyolctagú szakmai grémiumból mindössze egy személy javasolta Petrányit. De vajon Szőcs mostani döntése milyen szakmai konszenzuson alapul?

– Azt nem tudom, hogy Szőcs Géza kiket kérdezett meg, az viszont biztos, hogy én több kurátorral, esztétával tanácskoztam, és mindegyikük biztatott. Ami pedig a koncepciómat illeti: Szőcs ismeri az elképzeléseimet, mert több szakmai találkozón, kiállításmegnyitón beszélgettünk már a művészetről. Az kétségtelen, hogy a pályázati rendszer alapvetően demokratikus intézmény, de ez csak a valós versenyekre érvényes, a látszatpályázatokra nem. Azoknál még egy tiszta kinevezés is jobb. Ugyanakkor rettentő fontos az átláthatóság. Tudom, milyen sokan aggódnak a Műcsarnok sorsáért, ezért azt tervezem, hogy még idén tavasszal konferenciát hívok össze, ahol vitára bocsátom a következő öt évre tervezett vezetői programomat.

Mindettől egy második – szakmai –felhatalmazást remél az új vezető, aki egyik legfőbb feladatának tartja, hogy a kortárs képzőművészetről „levakarja” végre azt a címkét, hogy az csak egy „néhány ezer embert érdeklő szubkultúra”. Egyelőre reformjainak főbb állomásairól sem nyilatkozik, mert először új munkatársaival szeretne leülni. Elképzelhető, hogy lesz egy-két személyi változás a Műcsarnok stábjában, tömeges leépítést azonban semmiképp nem tervez. Ahogy azt sem, hogy debreceni csapatát áttelepítené a fővárosba, hiszen azt sem akarja, hogy a MODEM működésképtelenné váljon. Ott mindenesetre szeretné kitölteni június 1-jéig érvényes mandátumát, de valószínűleg szerződésmódosításra lesz szükség. És hogy ki lép a helyére Debrecenben? Azt mondja, még fogalma sincs. Olyan gyorsan történt minden.

„A hitelesség nincs veszélyben”

Mint arról lapunk beszámolt, a Gulyás Gábort is érinti az MTA Filozófiai Kutatóintézete által nyert pályázati pénzek felhasználására irányuló vizsgálat, amelyet Budai Gyula elszámolási kormánybiztos vezet. A revízió eredményét jövő hétre ígérik. Megkérdeztük az újdonsült igazgatót, az általa korábban hangsúlyozott hitelesség követelményét nem érzi-e veszélyben, amíg Budai beszámolója nyilvánosságra nem kerül.

Gulyás azt válaszolta: az az alprojekt, amely által ő is részesült a támogatásból, teljesen tiszta, ha ehhez bármi kétség férne, nem vállalta volna el a Műcsarnok vezetését.