Valóban, a tágas teremben egyedüli vendégként érkezünk, körbenézve azon morfondírozok, hogy a vendéglő vajon milyen közönséget céloz. A beltér klasszikus, konzervatív, kissé rideg berendezése, a fehér abroszok és a díszes terítés arra enged következtetni, hogy nem elsősorban betérő vendégekre, talán inkább üzleti vagy jeles alkalmakra kalibrálták. Látogatásunk alkalmával még nem tudunk kint ülni, pedig a kis tó melletti, lombokkal körbevett sziget kimondottan hangulatosnak, sőt romantikusnak tűnik. Kíváncsian nyitjuk ki az étlapot, amely választékával és áraival megerősíti a környezet sugallta érzést, mely szerint itt mégiscsak valami különleges vár ránk. Van kóstolómenü és business lunch is.

Első ránézésre is egyértelmű, hogy a konyha komolyan veszi a dolgát, az étlapon több nemes alapanyag egyebek mellett vargánya, libamáj, gyöngytyúk, számos, a klasszikus francia konyha által vezérelt fogás szerepel, de megjelennek egzotikusabb kitekintések is. Kenyérkosár, vajak és üdvözlőfalatok kezdésnek. A házi kenyér kiváló, a rozsos kimondottan kiemelkedő, érződik a gabona íze és textúrája – nem véletlenül, kérdésünkre kiderül, hogy saját őrlésű. A vargányakrémleves libamájjal remek, kifejező ízű,megfelelően érvényesül benne a gomba markáns íze, bárcsak ilyen vargányalevest készítenének mindenütt, színvonala a legjobb éttermekével vetekszik. A libamáj ízben valójában nem ad hozzá sokat, talán csak ameglepően magas árat (2900 forint) indokolja. A marhahúsleves szintén kitűnő, szépen derített, mély ízű.

A külön tálalt tányérhús omlós, puha, a velő pirítóssal tökéletes. Mindkét leves precizitásról, fegyelmezettségről és szakszerűségről tanúskodik. A parmezános kukoricabundába forgatott gyöngytyúkmell frissen készült, ropogós, kellemes, bár a hús nem igazán őrzi a gyöngytyúk karakterét.

A garnírungként tálalt zöldségek korrektek. A felszolgálás rendkívül barátságos és udvarias, természetes kedvességük még inkább előtérbe kerülne, ha nem ragaszkodnának a kötelező teátrális elemekhez. Utóbbi legerőteljesebben a desszertnél jelenik meg: a crépe suzette ugyanis az asztalnál készül, ami mindig kétesélyes feladat. Pincéreink ügyesen megbirkóznak vele, bár kissé meglepődünk, hogy magát a palacsintát is a szemünk előtt sütik. A zseniális klasszikus francia desszertet pont a cukor, a narancs és a vaj összjátéka teszi a világ egyik legjobbjává, ez az összhang azonban ezúttal sajnos elmarad. Az egyes elemek külön életet élnek, a palacsintakorong tésztája kissé nehéz, az előre elkészített öntet túl édes. A kisebb kifogásaink ellenére elégedetten távozunk és megállapítjuk, hogy bármikor szívesen visszatérnénk. Elkötelezett, színvonalas és ambiciózus konyha, elegáns környezet, kellemes meglepetés.

Infó

VILLA MEDICI Asztalfoglalás: +36 (88) 590-070 Web: villamedici.hu