Dire Straits: politikailag korrigálva
Több mint negyedszázadon át bírálták és vitatták, mígnem 2011-ben bukta el formálisan is a politikai korrektség tesztjét a Money for Nothing. A Dire Straits zenekar minden idők egyik legsikeresebb európai albumán, a Brothers in Armson szereplő számát játszó rádióállomásokat most kötelezte –konkrét hallgatói panasz alapján – egy homofób kifejezés mellőzésére a kanadai médiahatóság. – Negyedszázad elteltével változtak a társadalmi értékek, és a dal 2010-es lejátszásának (a panasz még tavalyi volt – a tud megj.) ezeket az értékeket kell tükröznie, nem pedig az 1985-ösöket.
A testület úgy látja, hogy az angol nyelv fajgyűlölő indíttatású kifejezéseihez hasonlóan a „köcsög” (faggot), ha korábban teljesen vagy érintőlegesen elfogadott volt is, ma már nem az – mondta ki a normaszegést a CBSC. A dal eredeti verziójában a kicenzúrázott kifejezés háromszor, rögtön egymás után hangzik el: „Nézd a kis köcsögöt a fülbevalóval és a sminkkel / Ja, haver, ez a saját haja / A kis köcsögnek saját repülője van / Milliomos a kis köcsög”.
Mark Knopfler, a zenekar egyébként – apai ágon – magyar származású dalszövegíró-frontembere azt közölte: a kanadai rádióállomások kedvéért kész a „faggot” kifejezést „fudger”-re változtatni. Ez enyhébb megfogalmazás, és nem feltétlenül a melegekre vonatkozik. Guy Fletcher, a Dire Straits billentyűse ugyanakkor hihetetlennek nevezte a döntést, úgy vélve: ezzel az erővel Kanada betilthatná a valaha is készült összes lemezt.
Helyi rádióállomások azt közölték: „polgári engedetlenség” keretében egy órán át csak a Money for Nothing cenzúrázatlan változatát játsszák. Egyikük, egy halifaxi adó szerint a tilalom éppenséggel bumerángként üt vissza a meleg közösségre, ugyanis a szólásszabadság rovására „a politikai korrektség eltúlzott miliőjét hozza létre”.
Eddig is létezett egy szerkesztett verzió, amelyben a vitatott kifejezést a „mother” helyettesíti; ez itt nem a szó alapjelentését (anya) takarja, hanem a „motherfucker” („anyab...ó”) rövidülése, amelyet Ice-T a Tilos Rádióban elhangzott száma nyomán a magyar médiahatóság is szóvá tett nemrég. – Úgy vélem, rendkívül fontos, hogy kivonjuk a tömegkultúrából az ilyen kifejezéseket. Fenntartják a sztereotípiákat: negatívak és sértőek – nyilatkozta Helen Kennedy, az Egyenlő Kanada melegjogi szervezet elnöke. Megkérdezték az ügyben a (konzervatív párti) miniszterelnök véleményét is, de Stephen Harper kitért az érdemi válasz elől, arra hivatkozva: a médiahatóság önálló szervezet.
Knopfler már a Rolling Stone amerikai zenei magazinnak adott 1985-ös interjújában megemlítette, hogy a dal szövege egy londoni meleglap szerkesztője szerint „övön aluli”. Szexistának tartott megfogalmazás miatt is érte bírálat, mert a számban utalás történik arra, hogy a zenészek ingyen kapnak meg „libákat” (szó szerint: csirkéket). Ugyanakkor a Money for Nothing keletkezése és narratívája nemcsak a politikai korrektség kérdését veti fel a cenzúra kapcsán, hanem esztétikaiakat is. Ugyanis – mint azt Knopfler már sokszor elmondta – a számban az elbeszélő egy valós fi gura, egy New York-i áruház műszaki osztályának előítéletes eladója, akinek szavait saját maga jegyezte fel a boltban. „Knopfler pontosan azért mondatja ki a szereplővel a szót, mert az sértő. Ha ezt megtiltják neki, az olyan, mint amikor a filmcenzorok kimondják: egy rasszista szereplő nem vethet be N-bombát (alapjelentésben: neutronbombát, azonban a „politikailag korrekt” körülírásban itt az Észak-Amerikában komoly tabunak számító „néger” kifejezés használatára vonatkozik – a tud. megj.) – írja erről a kanadai Victoria Times publicistája.
A határ déli oldalán, az Egyesült Államokban Mark Twain két, XIX. század végi klasszikusának, a Tom Sawyernek és a Huckleberry Finn-nek a hamarosan az amerikai boltokba kerülő kiadása kavart vihart a minap. A kötetben a ma a „néger”-nél is sértőbb, ám korhű „nigger” kifejezést „rabszolgá”-ra cserélik egy irodalomprofesszor véleménye alapján, és egy, az indiánokat sértő szót is mellőznek. A csere több száz ponton érinti az eredeti művet. „Nem csak az a baj, hogy meghamisítják Twain szövegét. Meghamisítják a társadalom-, gazdaság- és nyelvtörténetet is. Ami rosszabb, a „rabszolga” szó behelyettesítése azt a benyomást kelti: a múlt igazságának megértése megrontja a mai olvasókat, miközben valójában ez az új kiadás iparkodik megrontani a múltat – írta vezércikkében a The New York Times. „E bizonyos szó kimetszése a belátható jövőre munkát adna a buzgómócsingoknak. Olyan kiválóságok vannak a szintén sértő írók között, mint William Faulkner, Flannery O’Connor, Robert Penn Warren és Herman Melville. Problémás-e az n betűs szó használata egy olyan országban, amely örökre fajgyűlölő, rabszolgatartó múltjához marad láncolva?
Feltétlenül az. De az, hogy eltávolítják a könyvekből, nem törli ki a történelemből, és az általa keltett fájdalmon sem változtat” – fogalmazott a The Washington Post publicistája.
