Több, mint kastély

Egy kastély, amely nem csupán egy szépen felújított épület, gyönyörűen helyreállított parkkal, restaurált szobafestményekkel, hanem egy olyan hely, amely köré egy egész kisváros élete szerveződhet majd – ilyennek álmodják az edelényi L’Huillier-Coburg kastélyt a Műemlékek Nemzeti Gondokságának munkatársai, és ilyennek szeretnék látni a hátrányos borsodi kistérségben lévő, árvizekkel és szegénységgel sújtott település lakói is.

A Bódva-holtág által körbevett, különleges szigeten található 106 szobás, 365 ablakos épületet 1716 és 1730 között emeltette báró L’Huillier Ferenc János. Örömét lelni azonban már nem tudta francia hatású otthonában, mert nem sokkal az építkezés befejezését követően meghalt. Öröksége és szelleme most újjászülethet, miután kétmilliárd forintos beruházással felújítják a kastélyt, és a hozzá tartozó parkot, ahová a 2012 tavaszára tervezett megnyitó után évente már mintegy százezer látogatót várnak.

– Valójában egy olyan műemlékvédelmi programról van szó, amely messze túlmutat az épületen, hiszen az itt élőknek jelent majd kapaszkodót a helyben maradáshoz, a jobb élethez – mondta Gergely Zsolt, a Műemlékek Nemzeti Gondokságának projektvezetője. A kastély legfőbb vonzereje az a hét, festett szoba lesz, amelyben a főúri élet mindennapjai, a négy évszakhoz kapcsolódó foglalatosságok, az itteni táj és emberek elevenednek majd meg. A falfestményeket már-már eredeti pompájukban őrizték meg a századok, ennek ellenére alapos és szakszerű restaurálásra szorulnak: ennek első szakasza most folyik, az aprólékos munkákat pedig márciusban kezdik – tájékoztatott a projektvezető. A hét, lendületes ecsetkezeléssel, gazdagon telifestett szoba Európában is egyedülálló látványosságnak számít, és ez önmagában is elegendő vonzerőt jelenthet a művészetek kedvelőinek. A rokokó falfestmények többsége az 1760-as években született, az iglói Lieb Ferenc irányításával, aki mellett az egri származásúWoronieski János és – jóval később – a miskolci Fabriczy Ignác is dolgozott a képeken. S hogy az ifjabbaknak (és főleg a gyerekeknek) jobban élvezhetővé tegyék e különleges miliőt, háromdimenziós, a kor hangulatát felidéző filmeket vetítenek majd e festmények felhasználásával. De újjávarázsolták a kastély kápolnáját is, amelyet száz évvel ezelőtt szétromboltak, hogy helyén lakóházakat hozzanak létre; és egy nemrégiben feltárt külső falrész segítségével a kertben is bensőséges hangulatú udvarokat hoznak létre.

Hogy miként formálja majd az edelényi városközösséget ez a hamarosan barack, tört fehér és szürke színekben újjáéledő épület? Nos, Gergely Zsolt szavai szerint elsősorban azzal, hogy fontos kitörési pont lehet az észak-magyarországi régió egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége számára. 2016-ra ugyanis éves szinten már 100 ezer látogatót várnak ide. Azon már most közösen gondolkodnak a helybéli vállalkozókkal, milyen infrastruktúrával, üzletekkel, vendéglátóhelyekkel szolgálhatnák ki legjobban az idelátogatókat. A kastély művészboltjában helyben készített kézműves munkákat is árulnak majd, mint ahogyan konferenciákra, nagyobb eseményekre is a helyi termelőktől, vendéglősöktől szerzik majd be az élelmiszereket. Az érkezőket már a parkolóban egy olyan térkép fogadja, amelyen feltüntetik a város nevezetességeit, és a környékben is ajánlanak kulturális túraútvonalakat. Talán kevesen tudják, de Edelény mindhárom temploma egyedülálló a maga nemében: a középkori, ma református templom egyike hazánk legrégibb ilyen jellegű épületeinek, a másik, a katolikus templom volt az első úgynevezett „Sisi-templom”, amelyet még a monarchia idejében, az elhunyt Erzsébet királynő emlékére ajánlottak. A harmadik, görög katolikus pedig modern építészeti megoldásaival hívja fel magára a figyelmet. De itt találhatók a hajdani borsodi földvár maradványai is, melyről az egész megye a nevét kapta: sáncai a ma is meglévő, a Bódva fölé magasodó természetes dombokon épültek.

Az edelényi önkormányzat azon gondolkodik, hogy a Bódva-holtág melletti földterületek egy részét „lecsípve” sétányt alakítanak ki, ahonnét csodás látvány nyílik majd a kivilágított, esti kastélyra, a ma még elhanyagolt városközpont főutcájának egy részét pedig sétálóutcává alakítják. A Műemlékek Nemzeti Gondoksága nemcsak azt ígérte meg, hogy évente százezer látogatót vonz majd a ma még Csipkerózsika-álmot alvó településre, de húsz állandó itteni munkatársuk – köztük romák – alkalmazásával az állástalanok gondján is segíteni akarnak. A hosszú távú vágyak között pedig az is szerepel, hogy a felújított kastély körüli élet más munkaadókat is arra sarkall majd, hogy ne csak a mostani szegény, hanem a majdani vonzó, több élettel teli és vállalkozási lehetőségekkel kecsegtető oldalát is lássák Edelénynek.

A hét, gazdagon telifestett szoba Európában is egyedülálló látványosságnak számít
A hét, gazdagon telifestett szoba Európában is egyedülálló látványosságnak számít
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.