A helyzet attól egyedi, hogy Romániában a székelyföldi város az egyetlen, ahol a magyar és román nyelvű színházat két külön intézményként, pusztán helyi költségvetésből működtetik.

Ám a felvetés alapjáraton nem helyi jelentőségű, mindössze most kezd leszivárogni a mindennapokba. Romániában a Demeter András István korábbi kulturális államtitkár által kidolgozott kerettörvény ad lehetőséget a fenntartóknak a kulturális menedzseri munka mérésére, mégpedig szociológiai módszerekkel. A rendszer egyik kidolgozója jelenlegi cégén keresztül végezte a sepsiszentgyörgyi felmérést is: felkérésre, 9000 euróért.

Antal Árpád András szentgyörgyi polgármester szerint visszataszító, hogy a helyi román nyelvű Andrei Muresanu Színház a felmérés időpontjára rászervezett a „telt házért” a közönségre, magyarán igyekezett optimalizálni a felmérés fókuszcsoportját. Horatiu Mihaiu színházigazgató viszont azt tartja ostobának, hogy a felmérés nem a kultúrafogyasztók igényeit méri, hanem „elszállt” eredményeket produkál. Mint Mihaiu mondja, már a targovistei városi színháznál tapasztalta szentgyörgyi igazgatósága előtt: botrány lett az ugyanezen cég munkája révén kapott steril, tudományos mutatókból, s végeredményként megbukott a színházvezetőként dolgozó neves rendező. Ugyanez történt tavasszal, szintén Sepsiszentgyörgyön: a Tamási Áron Színháznál ugyancsak egy felmérés miatt „elbukó”, sokdíjas Bocsárdi László rendező-igazgató rehabilitálására indított petíciót akkor többek között Törőcsik Mari is aláírta.

A héten bemutatandó felmérés a korábbinál átfogóbb: „a város kulturális igényét” mérte az önkormányzattól független intézmények esetében is. Kilencszáz fős mintán, egyetemistákkal kérdőíveztek, majd beszélgettek is a magyar és a román színházlátogatókkal. Mihaiu szerint itt van a bökkenő: bár ő nem szocio lógus, s az is tény, hogy nézői között sok a magyar, de rémisztőnek tartja, hogy a románelőadás-igényre jutó miniatűr mutatók bármilyen kultúrstratégiára visszahassanak.

Sepsiszentgyörgy lakosságának 40 százaléka román. Tavaszszal azt vetette az önkormányzat Bocsárdi szemére: a városlakóknak csak 7 százaléka színházfogyasztó.

A polgármester szerintmegszüntetési szándék a kapott eredmények ellenére nincs. Ellenkezőleg. Mint az egyébként szociológus végzettségű Antal elmondta: adatokkal megtámasztva olyan speciális státust szeretne kérni a román társulatnak a szaktárcától, hogy az legalább részben állami finanszírozást élvezzen, „mert nem fair”, hogy aránytalanul nagy összeget költ a város a két színházra.

„Romániában még nem törvényes a kulturális autonómia, de én itt kulturális autonómiát biztosítok a román színháznak” – fogalmazott. Ez azt is jelenti: a román színház sorsáról teljességgel a testület négy román ajkú tanácsosa dönt már most is – amit ők mondanak, garantáltan azt szavazza meg a többség. Megkeresésünkre Kelemen Hunor kulturális miniszter jelezte: a szentgyörgyi román színház nem kaphat speciális státust.