Vándorfi László, a veszprémi Pannon Várszínház igazgatója december elején véletlenül tudta meg, hogy az általa vezetett teátrum 2011-ben feleakkora állami támogatást – 101 millió forint helyett 51 milliót – kap, mint amennyi az előadó-művészeti törvény alapján járna neki.

– Egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet arra, hogy a parlament elfogadott egy olyan módosító indítványt, amely a Pannon Várszínháznak járó, úgynevezett művészeti ösztönző részhozzájárulásból 50 millió forintot egyszerűen átcsoportosított a veszprémi Petőfi Színházhoz – mondja Vándorfi. – Nemcsak az döbbentett meg, hogy senki nem jelezte nekünk a változtatást, hanem az is, hogy kívülről belenyúltak egy olyan kasszába, amelyben normatív alapú támogatási összeg szerepel.

A magyar állam kétféle módon nyújt anyagi támogatást az önkormányzati fenntartású vagy velük szerződésben álló színházaknak. Az egyik a fenntartói részhozzájárulás, amely megegyezik azzal az összeggel, amelyet az adott fenntartó a saját színházára fordít. A másik az úgynevezett művészeti ösztönző részhozzájárulás, amelyet az állami kasszából fizetnek a teátrumoknak. A keretösszeg 2011-ben 5,6 milliárd forint, amelyet az előadó-művészeti törvény és az ahhoz kapcsolódó miniszteri rendelet útmutatásai alapján az egyes színházakra lebontva osztanak szét. A számítás alapját elsősorban a nézőszám, valamint az egyes műfajok (opera, balett, stúdióelőadás) közötti eltérő költségek adják.

– Amíg az előadó-művészeti törvény hatályban van, addig a művészeti ösztönző hozzájárulás normatív alapon kiszámított mértékét még a parlament sem módosíthatja – állítja a Magyar Színházi Társaság elnöke, Csizmadia Tibor. – Az Országgyűlésben elfogadott módosítás láncreakciót indíthat el, mostantól bármelyik színházfenntartó javaslatot tehet a kasszán belüli átcsoportosításokra, aminek eredményeként semmi nem maradna a törvény által előírt elosztási elvekből.

A Pannon Várszínház és a veszprémi Petőfi Színház közötti pénzmozgatásra Lasztovicza Jenő, a Veszprém megyei önkormányzat fideszes elnöke, országgyűlési képviselő által benyújtott módosító indítvány alapján került sor. Lasztovicza úgy véli, az ország legfőbb törvényhozási szerve által elfogadott módosítás semmiképpen sem lehet jogszerűtlen.

– A megyei önkormányzat elnökeként felelősséggel tartozom a megyei fenntartású veszprémi Petőfi Színházért, és ki kellett használnom azt a lehetőséget, hogy parlamenti képviselőként módosító indítványt nyújthatok be a költségvetési törvényhez – mondja Lasztovicza Jenő. –Muszáj volt lépnem, hiszen a Petőfi Színház az eredeti elképzelések szerint csak 92 millió forintot kapott volna ebből a kasszából, amit a Pannon Várszínházhoz viszonyítva indokolatlanul alacsonynak tartottam.

Lasztovicza nem tart attól, hogy lépése láncreakciót indítana el, szerinte egyszeri döntésről van szó, amelyet a képviselőtársai is csak azért támogattak, mert Veszprém megyén belül javasolt átcsoportosítást. A Pannon Várszínházzal szerződésben álló Balatonfüred első emberétől, Bóka Istvántól megtudtuk, a füredi önkormányzat nem tudja pótolni a teátrumnak a kieső állami támogatást. A fideszes polgármester ugyan nem tartja jogszerűtlennek a parlamenti döntést, ugyanakkor kérdésünkre elismerte: nehezen védhető, hogy a honatyák így nyúljanak bele egy normatív támogatási rendszerbe.

A Petőfi Színház igazgatója, Oberfrank Pál azzal hárította el a megkeresésünket, hogy nem lenne elegáns a részéről, ha a döntés kedvezményezettjeként mondana véleményt az ügyről.

Információink szerint a művészi részhozzájárulás elosztási elveit – az előadó-művészeti törvény módosításával – a kormányzat új alapokra akarja helyezni. A tervek szerint az állami pénzek elosztásánál szerepet kapna a minőségi elv is, ami egy felállítandó új kuratórium formájában megnövelné a kézi vezérlés lehetőségét. Csizmadia Tibor ezzel kapcsolatban elmondta, a költségvetési támogatás elosztásakor valóban szükség lenne finomításokra, ám a minőségi szempontok bevezetése nem lenne könnyű feladat, hiszen már a fogalom definíciója is heves vitákat generálna.

Megkérdeztük a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnökét is: nem tartanak-e attól, hogy nem egyszeri alkalomról van szó, és ez bármelyik színháznál megismétlődhet. Fekete Péter elmondta: 2-3 héten belül összeül az egyesület, és az jó alkalom lesz arra, hogy ilyen és ehhez hasonló témákat megtárgyaljanak.

Vándorfi László szerint a színháza katasztrofális anyagi helyzetbe kerülne, ha valóban elveszítené a korábban kalkulált állami támogatás felét. Vándorfi azonban még nem mondott le arról, hogy valahogy visszaszerezze az elveszni látszó 50 millió forintot. Egyelőre arra vár, hogy hivatalos választ kapjon az Országgyűlés elnökéhez, a parlament kulturális és sajtóbizottsága elnökéhez, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkárához írt levelére.

A kulturális tárcától megtudtuk: a szakminisztérium és a kormány nem javasolta, hogy támogassák Lasztovicza Jenő módosító javaslatát. Az egyes színházakat megillető fenntartói, valamint művészeti ösztönző részhozzájárulást ugyanis a szolgáltatott adatok alapján, képlettel számolva határozzák meg, nem pedig egyéni döntések alapján. A parlament kulturális bizottsága azonban – miután kikérte a tárca és a szakminisztérium véleményét –, támogatta a módosítót, amelyet a parlament 236-41-32 arányban megszavazott.

Arra a kérdésre, hogy ez nem indít-e el láncreakciót, azt a választ kaptuk, mivel a törvényi szabályozás lehetőséget ad a képviselőknek módosító indítvány benyújtására, ezért nem zárható ki, hogy a jövőben is előfordul ilyen javaslat, amelyről azután többségi szavazat dönt.

A Pannon Várszínháznak meg azt javasolják, pályázzanak a kiemelt művészeti célok támogatását tartalmazó programhoz, amelyet a közeljövőben hirdetnek meg.

„16. § (1) Az I–II. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak fenntartóját fenntartói ösztönző részhozzájárulásból és művészeti ösztönző részhozzájárulásból álló központi költségvetési támogatás illeti meg.”

„(4) Az egyes színházakat megillető, a költségvetési törvényben megállapított művészeti ösztönző részhozzájárulást a tárgyévet megelőző második év fizető nézőinek száma arányában – az előadás játszóhelyei befogadóképességének figyelembevételével – kell kiszámítani.

Az opera-, a klasszikus operett-, a balett-, a tánc-, a gyermek- és ifjúsági-, a stúdió-, valamint a bábszínházi előadások esetében a fizető nézők számát a költségvetési törvényben meghatározott súlyozással kell figyelembe venni.”

„(6) A fenntartói ösztönző részhozzájárulás és a művészeti ösztönző részhozzájárulás összegét a költségvetési törvény a színházakat, bábszínházakat fenntartó, illetve támogató valamennyi önkormányzatra, a művészeti ösztönző részhozzájárulást az egyes színházakra is lebontva határozza meg.” (Részletek az előadó-művészeti törvényből)

Nagy összeg a láthatáron. (Jelenet a Petőfi Színház A kis herceg című előadásából)