Könyvsorozatot az újságostól
Egyelőre nincs neve. A Kossuth kiadónál jobb híján partworknek nevezik, ami részmunkát jelent. Hívhatnánk könyvsorozatnak is, de ez sem írja le teljesen a valóságot. Fő jellemzője: kemény táblás, akkora, mint egy folyóirat, és pont annyi oldalt és képet tartalmaz, hogy a metró két végállomása között kényelmesen át lehessen lapozni. Vagyis úgy viszonyul nagyobb, „komolyabb” társaihoz, mint egy videoklip a musicalhez. Egy blogbejegyzés a nagyregényhez. És beszél szinte mindenről: történelemről, irodalomról, képzőművészetről, mesékről. Kéthetente jelenik meg, és sosem annyira drága, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen miatta. Ráadásul úgy szerkesztik meg, hogy át tudjon táncolni a kés hegyén: az átlagolvasó számára emészthető legyen, de az igényeseknek is hozzon valami újat.
– Olyan ez, mint a lakáshitel: valami igazán értékeshez jutunk hozzá, de csak részletekben kell érte fizetnünk – magyarázza Kocsis András Sándor, a Kossuth kiadó vezetője az újságárusoknál kapható könyvsorozatok lényegét. Ha a Romsics Ignác szerkesztette, 24 darabra rúgó sorozatot, a Magyarország történetét két vagy három kötetben láttuk volna viszont a könyvesboltban, szinte biztos, hogy elfordulunk tőle az ára miatt. Ezt mutatja az is, hogy a részletfizetők aránya összehasonlíthatatlanul nagyobb azokénál, akik egyben veszik meg a sorozatokat: így ugyanis sokkal barátságosabb ár-érték aránnyal találkoznak kéthetente. A Magyarország története volt különben a kiadó legnagyobb és legsikeresebb vállalkozása e tárgyban. Majdnem nyolcvan ember dolgozott a sorozaton, és az eladott példányszám messze túlnőtt azon, amit a könyvesbolti forgalmazás hozhatott volna. A kiadó tapasztalata szerint leginkább a magyar fejlesztésű sorozatok keresettek az olvasók körében: a Magyar festészet mesterei vagy a Népek meséi, amelyből nyolc kötet szintén saját fejlesztés. A külföldi sorozatok átvétele rizikós, mert bár elképesztően tetszetős a tördelés és a képi világ, szövegés adatpontosságban elmaradnak még az átlagos magyar olvasók igényeitől is. A Kossuth ezért teljes egészében átszerkesztette az átvett kiadványokat, és terjedelmes hibajegyzéket küldött a külföldi partnernek.
De vajon mi vitte rá a kiadókat, hogy a boltok helyett az újságosstandokon kereskedjenek? A válasz a könyvforgalmazás anomáliáiban keresendő. A könyvesboltok ugyanis rendszerint bizományba veszik át a kiadványokat, és csak az eladás után fizetnek két-három hónap elteltével. De az sem ritka, ha fél évig áll a kiadók pénze, így azok nem tudják finanszírozni a megjelenés előtt álló könyveiket, és tervezni sem tudnak. Egészen más a helyzet viszont az újságosokkal: a terjesztő percre pontosan fizet, és így tervezhető a bevétel és ezzel a kiadványok is. Ezért néhány kiadó már azt is tervezi, hogy a sorozatok után egyedi kiadványokkal is kirukkol.
– Arról nem beszélve, hogy így helybe visszük a könyvet. Olyan településekre is el tudjuk juttatni, ahol már rég bezárt a könyvesbolt – magyarázza Sipos Attila, a Duna International kiadó főszerkesztője. Mert ha bolt nincs, akkor van posta vagy élelmiszerbolt. Egy sarok, ahová az újságokat is kirakják, így 3-4 ezer helyre tudják eljuttatni a kiadványokat, ami a könyvesbolti hálózat sokszorosa. És ennek meg is mutatkozik az eredménye: ott is jól fogy a könyv, ahol eddig egyáltalán nem fogyott. Náluk is leginkább a Magyar királyok és uralkodók című sorozat a legkelendőbb, de jól áll a Maria Treben előadásait egybegyűjtő kollekció is. Ők idén a magyar- és világirodalomból válogatnak, Remekművek és ritkaságok címmel.
Persze itt sem fonják csak kolbászból a kerítést. Kocsis szerint a sorozatok kiadása már túl van a zenitjén, eltűnt az újdonság varázsa, és erős kannibalizáció indult meg a piacon: a konkurens kiadványok felfalják egymást. Főként azok esnek áldozatul, amelyek esetében az olvasó nem érzi kedvezőnek az ár-érték arányt. És ez leginkább az illusztráció nélküli irodalmat veszélyezteti. Másoknak viszont ez jelentheti a kiugrást.
– Ki akartunk lépni a sci-fi szorításából, és a közepesből nagy kiadóvá előlépni – indokolja Burger István, hogy a Galaktika folyóiratot is kiadó Metropolis Media miért döntött egy, a Nobel-díjas írók alig ismert műveit egybegyűjtő sorozat kiadása mellett. A piac beszűkülését ők is érzik, ezért mértékletességre intik kiadótársaikat. Főként attól óv, hogy párhuzamosan dobjanak a piacra több kiadványt. Ők maguk évi egy sorozatot vállalnak, a következő szeptemberben indulna. Ugyanakkor „gazdát” is keresnek, hiszen az efféle sorozatok eleinte egyegy napilappal karöltve jelentek meg (az első épp a Népszabadság és a Kossuth kiadó vállalkozása volt: A világirodalom klasszikusai címen). Úgy tűnik, a társulás ma is kifizetődő receptet jelenthet.
Másként látja mindezt Sipos Attila, aki szerint még bőven van spiritusz a kiadványokban. És számtalan, még kiaknázatlan téma várja a vállalkozókat. Nemrég a kezébe került egy hasonló, külföldi kiadványokat összegző prospektus, amelyik mintegy hatszáz címet sorolt fel. A lehetőségek tehát már-már végtelenek, csak legyen elég hely a könyvespolcunkon.
