Az európai kulturális fővárosa szerepre intenzíven készülő észt fővárosban nem ritka ez a nyitottság. Sőt a tallinniak szemében a kultúra legfontosabb része épp a közvetlenség és vendégszeretet: hogy gondoljanak a város többi lakójára, hogy együtt étkezzenek, hogy beszélgessenek egymással és az idelátogatókkal. Mondhatni, ez a mindennapok kultúrája, és ezt a közvetlenséget az összes idelátogató európainak meg szeretnék mutatni az EKF évében, 2011-ben. Ez az életszemlélet szemmel láthatóan sokkal fontosabb a tallinniaknak annál, mint hogy tulajdonképpen milyen programokkal készülnek –pedig ezekből sem lesz hiány.

Az Európa Kulturális Fővárosa titulus nem jár kötelezettségekkel – igaz, konkrét uniós segítséggel sem –,minden város úgy él a lehetőséggel, ahogy tud és akar. Számos kisebb, például ipari település arra használja fel ezt az évadot, hogy markáns kulturális életet generáljon magának. Tallinn esetében erre nincs szükség, Észtország fővárosa évi 7-8 millió turistát vonz – jelentette ki Jaanus Rohumaa, a Tallinn 2011 program vezetője. Tallinn ráadásul az a hely, ahol az északi- és a közép-európai kultúra találkozik és összeolvad – vallják a helyiek. Sőt arra a statisztikára is büszkék, amely szerint a polgár a világon itt megy a legtöbbször színházba és itt olvassa a legtöbb könyvet. Az utóbbi egyébként az elmúlt években kifejtett „könyvtárpropagandának” is köszönhető.

A tallinniak roppant büszkék az óvárosra, mely a világörökség része, ám egy szempontból még óriási elmaradásban van a település.A város vérkeringéséből teljesen ki van zárva a tengerparti rész, ahogy az itteniek fogalmaznak, mintha mindenki hátat fordított volna a víznek. A 2011-es EKF-program elsődleges feladata, hogy végre összehozza a várost a tengerparttal – árulta el Ave Ungro programkoordinátor. Ungro, aki egyébként az EKF mozgóképes programjait fogja össze, hozzátette: számos meglepő helyet fognak „aktivizálni”, korábban más funkciót betöltő épületekből kultúrközpontokat hoznak létre a parton, dolgoznak például egy vízi mozin is. De abból kiindulva, hogy a kultúra a város bármely pontján előfordulhat – és ez még a meglepő helyszín kategóriába is belefér –, több belvárosi háztetőt is kulturális térként mozgósítanak majd.

Több mint 250 speciális EKF-programot hirdettek meg a jövő évre. A zenei rendezvények vezetnek köztük, ezek a teljes csomag több mint negyedét fedik le. A második legerősebb műfaj a színház lesz, miközben a szervezők úgy érzik, hogy az irodalom terén még erősíteniük kell. Mindenesetre Jaanus Rohumaa olyannyira bizakodó, hogy már most kijelentette: sokkal több fi nn vendég fog náluk megfordulni, mint a finnországi testvér EKF-városban, Turkuban. De erőteljes „invázióra” számítanak Oroszországból, Svédországból, Lettországból, Litvániából és Németországból is.

Csákvári Géza Kiküldött munkatársunk jelenti Tallinból

2011 egyik kulturális fővárosa: Tallinn, ahol észak és közép összeér