Mese? Akkor a határozatlanság vagy a gőg nem is valóságos ellenfél az életben? Dehogyisnem.

A mesék tudós kutatója – aki szeptemberben avatta Paloznakon a világ első meseterápiás központját – gyógyítani is képes azokkal a történetekkel, amelyekről sokáig azt hittük: a fantázia szüleményei. Vagy csupán arra valók, hogy a gyerekek este hamarabb elaludjanak. A mese több ennél. Egy orosz kutató szerint a varázsmese erejét nem az emberi psziché valamely sajátosságában kell keresni, nem is a művészi alkotás sajátosságai a döntőek, hanem a múlt történeti valósága! Még akkor is, ha e nyomok elhalványultak. A mesék egyébként sem érzékelik hamisan a valóságot. Az ember lehetetlent nem ismerő tudását és képességeit őrzik.

Többek között ez vezette Boldizsár Ildikót arra, hogy a mesetípusokat a gyógyítás szolgálatába állítsa. A Metamorphoses Meseterápiás Módszer azokon próbál segíteni, akik elvesztették a biztos kapcsolódást környezetükkel. Elvesztették a hitüket, elhagyta őket az erejük. Módszere a művészetterápia, azon belül a biblioterápia ismert ága. A művészetterápia „megalakítója” Seherezádé lehetett, de hasonló gyógyító törekvések jellemezhették azokat a rituális táncokat, dalokat, amelyek oldották régi korokban az egyén és a környezet zavarait. A modern biblioterápia olyan szöveg alapú módszer, amelyben a szöveget (esetünkben a mesét) segédeszközként használják a gyógyításban.

AMeseterápia súlyos tudományos alapmű. Megismerteti velünk a mesék hagyományát, elvezet a közös meseélmény kultikus világába. Közérthetősége mellett a szerző nem téveszti szem elől azt a gyakorlati célt, amellyel a bajba jutott ember megsegítésére koncentrál. „A. J. 55 éves vegyészmérnök Észak-Magyarországról érkezett a meseterápiás rendelésre – olvasható a Tiszta tudat meséje című fejezetben. Az elismert menedzser szorongott, mindenkinek meg akart felelni, és attól félt, hogy senkinek sem jó, amit csinál. Beszámol az ürességeiről, a nyomasztó határidőkről, az álmatlan éjszakákról, hangulati hullámzásairól. Az a vágya, hogy a „kezelés” végére újra „normális” legyen. A csillagszemű juhász és A fogadott fiú című román népmese segített rajta. Miután mélyére nézett egy-egy önmaga által kiválasztott mondatnak (Sehogy sem tudott dönteni; Ilyen az ember, ha becsontosodik; Sorsa vezette a maga útján), úgy érezte, magabiztosabban kezd mozogni a munkahelyén.

Milyen mesék segíthetik a lélek gyógyulását? Az állatmesék, a legendamesék, a novellamesék, a „rászedett ostoba szörny” mesék, a falucsúfolók, a tréfás mesék, és elsősorban a varázsmesék, melyekből 450 nemzetközi típust ismerünk. Ezek többnyire valamilyen kár vagy veszteség bevezetésével kezdődnek.

Izgalmas, szép és érdekes könyv a Meseterápia. Nem csak azért, mert kiderül belőle, mi okozza a konfliktust a Hófehérkében (választás a lassú sorvadás és a virágzó élet között), vagy megtudjuk, hogy a Hamupipőke tétje a vágyott útra való rátalálás. Boldizsár Ildikó kinyitja előttünk a mese valóságos kapuját, s úgy vezet végig rájöhessünk: hát persze, a Kívánj bármit, teljesítem-típusú mesékben a hős és a segítő egy és ugyanazon személy. Aminek kétségkívül lehetnek lélektani hozadékai.

A legszebb mégis az, hogy meggyőzőenről nemzedékre hagyományozott komplex tudás a mesétlennek hitt modern korban is alkalmas arra, hogy a felborult egyensúlyt helyrebillentsük vele. Ez lehet az oka a műfajhoz való mágikus és kortalan ragaszkodásunknak.