Összevonják a PeCsát a Trafóval?
A legnagyobb változás, az összevonás négy intézményt érint: a Budapest Galériát és a Budapesti Történeti Múzeumot, valamint a Trafót és a Petőfi Csarnokot. Szerdán az összeolvasztásról szavaz a közgyűlés, bár – állítólag – a további működés koncepcióját még nem dolgozták ki a városházán.
A főváros köztéri szobraiért is felelős Budapest Galéria tehát az előterjesztés szerint beolvad a Budapesti Történeti Múzeumba. Indoklás nem szerepel a javaslatban, elképzelhető, hogy gazdasági okai vannak az összevonásnak. A galériát harmincegy éve vezető Zsigmond Attila főigazgatói megbízatása a két intézmény egyesülésével megszűnik, arról azonban a határozati javaslat nem szól, hogy a szakember a BTM-en belül milyen beosztásban folytatná a Budapest Galéria utódjaként felálló egység vezetését. Az összevonásról szóló döntés egyelőre elvi, a végrehajtásról az illetékes főigazgatók nem tudtak nyilatkozni, ennek részleteit a következő hónapokban valószínűleg nekik kell kidolgozniuk. A Budapest Galériának vélhetően távoznia kell majd a Szabadsajtó útról, mert a déli Klotild-palotát, amelyben az intézmény központja és egyik kiállítóterme található, a fővárossal egyetértésben ősszel eladta az V. kerületi önkormányzat.
A Petőfi Csarnok igazgatójától értesült arról a szándékról Szabó György, hogy az általa vezetett Trafó Kortárs Művészetek Házába olvasztaná a főváros a PeCsát. Szabó úgy véli, logikai oka van ennek a döntésnek: spórolnia kell a fővárosnak, és a kulturális intézmények számát is szűkíteni. Mivel megszüntetni nem lehet egyiket sem, fuzionálnak egyes műhelyek. Azért eshetett a választás a Trafóra, mert nincs igazán más fővárosi hely, ahol koncerteket tartanának, valamint amelynek ismert a stábja, átlátható a gazdálkodása. (Valószínűleg nem azért találták ezt ki, mert Szabó a Petőfi Csarnokban kezdte munkásságát.) Jó néhány kérdés persze akad: miért a kisebbe olvasztják a nagyot, melyik stáb marad meg, vagy marad mindkettő közös irányítás alatt? És mi igaz azokból a híresztelésekből, hogy esetleg meg is szüntetnék a városligeti ifjúsági szabadidőközpont épületét?
E kérdéseknek még a közgyűlés előtt próbáltunk utánajárni. A főváros sajtóosztályától nem kaptunk információt, mondván, „szerda előtt nem aktuális a téma”. Arra a felvetésre, hogy nyilván ezek a gondolatok a Fővárosi Önkormányzatnál is előjöttek az előterjesztés megírása előtt, azt a feleletet kaptuk: lapzártánkig erre nem tudnak válaszolni. (Kérdéseinket 24 órával a keddi lapzártánk előtt küldtük át.)
Lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában az MSZP azt írja: kulturálisszakmai szempontból szerencsésebb lett volna más intézményeket összevonni a PeCsával, például a Budapesti Művelődési Központot, illetve – védett épületegyüttese miatt – a SzabadTér Színházat. Hiányolják a szabadidőközpont továbbműködésének koncepcióját is. Kérik, az összevonás során például legyenek tekintettel arra, hogy a Trafó gazdálkodásában az előadó-művészeti törvényből fakadó eltérések, igénybe vehető kedvezmények továbbra is elkülönítve maradjanak. És azt is leszögezik: a PeCsa döntően szórakoztató jellegű, piaci alapú tevékenységének nehezen megtermelhető bevételei a közös kasszában nem oldják meg a Trafó magas színvonalú művészeti tevékenységének folyamatos finanszírozását.
SzabóGyörgy lapunknak aztmondta: konkrétumokat még nem tud, a városvezetés azt ígérte, december 20-án vagy 21-én tárgyalnak erről. Az biztos, hogy a Trafó jelenlegi stábja annyira túlterhelt, hogy képtelen egy másik intézmény ügyeit is intézni.
Nemcsak a kortárs színházakat, táncszínházakat befogadó Trafót érinti a változás, hanem a költségvetési szervként működő fővárosi teátrumokat is: a Budapest Bábszínházat, a Kolibrit, a Radnótit, a Víget, a Katonát és az Operettet. Egy előterjesztés szerint ugyanis az irányítás szempontjából indokolatlan eltéréseket hozott létre a költségvetési és a gazdasági társaságként működő kétféle felállás. A hatályos jogszabályok szerint a megszűnő költségvetési szerveket nem lehet azonnal gazdasági társasággá alakítani, de az új nonprofit kft.-k létrejöhetnek a költségvetési szerv megszűnését követő napon. A tervek szerint ez a „csere” augusztus 1-jére valósulhat meg.
Könnyebb, szabadabb és rugalmasabb gazdálkodást, nagyobb önállóságot adhat a gazdasági társasági forma a Katonának – tudtuk meg Mattyasovszky Bence ügyvezető igazgatótól. A költségvetési szervek vezetőinek ugyanis meg van kötve a kezük, például nem vállalkozhatnak, még szövegkönyvet és előadás-DVD-t sem adhatnak ki önállóan. Ha bármennyit megspórolnának, akkor a fenntartó akár el is vehetné ezt az év végén, vagy következő évben ennyivel kevesebb támogatást adhatna. Ez nonprofit kft.-ként megváltozhat, lehet nyereségük, de azt az alaptevékenységre kell fordítaniuk.
A kulturális szcénát még egy fontos ponton érinti a szerdai közgyűlés. Lejárt a mandátuma a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. vezetőjének, Zimányi Zsófiának, aki lemondólevelében azt közölte, inkább a másik általa vezetett intézményre, a Thália Színházra szeretne koncentrálni. Utódját pályázat nélkül nevezik ki. A megmérettetés nem is kötelező gazdasági társaságok esetében, kivéve a színházakat – ott az előadó-művészeti törvény kötelezi erre a fenntartót. Több forrásból úgy hallottuk: a Mai Manó Ház ügyvezetőjének, Kőrösi Orsolyának ígérték ezt a posztot. Mégis az Új Színház direktorát kérte fel hivatalosan a városvezetés. Márta István lapunknak megerősítette a hírt, és az előterjesztésből az derül ki, marad az Új Színház vezetője is, de fizetést csak a színidirektori posztjáért kap.
Régóta úgy hírlik, Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója lesz Alföldi Róbert utóda a Nemzeti Színház élén. Friss hírek szerint a kormánykörökhöz közel álló Vidnyánszkyt január közepétől kinevezik a Nemzeti intendánsának, de marad előző színházánál művészeti vezető. Állítólag Alföldi befejezheti az évadot a Nemzeti élén, míg a debreceni teátrumban menedzserigazgatótkeresnek.
