Nyolcak, mint még soha
Ahogy Ady 1906-ban Új versekkel, új hangon szólalt meg a költészetben, úgy álltak elő a Nyolcak is Új képek cím alatt az első kiállításukon, mindössze harmincvalahány festménnyel. Mindnyájan tele Párizs-élményekkel, ahogy a nyugatosok, s szinte mindannyian a párizsi Vadak hatása alatt.
A pesti közönség, mely már értette az impresszionizmust és a nagybányaiakat, még nem nagyon értette az impresszionizmus felületi játékain és a plain-airen túllépő, nyersen, strukturáltan és egyszerűen festő Nyolcakat. Nem értette pózaikat, aránytalanságaikat, felbillenő csendéleteiket. Az élclapokban karikatúrák jelentek meg fura műveikről. De az értők azért nagyon is jól látták, hogy a festészet velük megint lépett egyet. Azt már csak innen, száz év távolából summázzuk, hogy velük kezdődött a modern magyar piktúra.
A Nyolcak tegnaptól újra együtt láthatók néhány hónapig, úgy, mint még soha. Pécsen, a Papnövelde utcai Modern Magyar Képtár megújult épületében, három szinten, mintegy ötszáz képpel, igazi reprezentatív tárlattal ünneplik a csoport centenáriumát. Hogy ez a kiállítás Pécsre került, annak egyik apropója az Európa Kulturális Fővárosa-évad (melynek épp ez az egyik záróeseménye), a másik pedig, hogy a Janus Pannonius Múzeum igen szép gyűjteménnyel rendelkezik a Nyolcak munkáiból. És ehhez most sikerült rég nem látott darabokat is kölcsönkérni, illetve lappangó műveket megtalálni. A kiállítóhely újonnan épült aulájában egyébként egész falnyi „körözött”, keresett festmény fotója látható még. A tárlat sajtóbemutatóján a kurátorok, Barki Gergely, Molnos Péter, Passuth Krisztina, Rockenbauer Zoltán és Sárkány József a szervezés érdekességeirőlmesélve megemlítették, hogy voltak festmények, melyeket egy amerikai olajmágnástól, Orbán Dezső ausztráliai leszármazottaitól vagy épp az USA volt budapesti nagykövet asszonyától kértek kölcsön. Persze akadt olyan Berényhímzés is, amelyre lomtalanításban akadtak rá. S olyan mű is, amelyet nem sikerült kölcsönkapni: Berény híres Bartók-portréját a zeneszerző Amerikában élő fiától.
A tárlat a Nyolcak száz évvel ezelőtti három, budapesti kiállítását igyekszik rekonstruálni. Elmondani ezek előzményét, fogadtatását, és persze bemutatni magát a festői termést, kiemelve a csoportra jellemző főbb tematikákat, mint a csendélet, az akt, a portré, a tájkép, az óriáskompozíció vagy épp a hímzés. A csoporttá formálódás időszakát felvázoló első teremben, lépten-nyomon Matisse- és Cezanne-képek keverednek a magyarok képei közé, ezzel is jelezve a közvetlen hatást, melyet a nagy franciák gyakoroltak a Nyolcak tagjaira. Nem valami távoli hatásról volt itt szó, hanem személyes ismeretségről, sőt olykor barátságról is. Czóbel és Berény például a Vadak csoportjának nemzetközileg is számon tartott tagja.
Itthon Kernstok Károly nyergesújfalui villája volt az a bázis, amely körül a csoport formálódott: ezt a világot is egy külön terem idézi Kernstok vízparti lovasaival, Márffy kisírt szemű nyergesi parasztlánykájával. A Nyolcaknak szoros kapcsolatuk volt a kortárs zenével és irodalommal is. Ez a tematika szintén külön termet kapott. Közismert Ady és Czigány Dezső barátsága például: Czigány több alkalommal is festette, rajzolta a költőt. Pécsett most látható az a portré, amely valamikor Léda szobájában lógott, és mint mondják, sokszor ez a kép szenvedte meg „héja-nászuk” viharait. De ez egyáltalán nem látszik rajta. Itt látható Berény elmosódott körvonalú Ignotus-portréja, s e mellett lenne méltó helye a már említett Bartók-képnek. Ehelyett azonban Berénynek Weiner Leóról és Márffynak Kerpely Jenőről festett képe látható itt. Kerpely a híres Waldbauer-Kerpely vonósnégyes tagja volt, s e kvartett fellépett a Nyolcak tárlatain is.
Jellegzetességek és kuriózumok egyaránt előkerülnek szinte minden tag munkásságából. Berény például, aki Párizsból hazatérve az 1911-es Nyolcak-tárlaton robbant be a hazai művészeti életbe, mindjárt hatvan képpel (mert az első kiállításon csak egy tájképpel szerepelt), külön termet kap. Pór Bertalan munkái közül a hatalmas méretű, antik pásztoridillek ihlette pannók dominálnak, s mellette ott van egy egész falon Kernstok nagyméretű üvegablakterve a Schiffer-villához. Külön meglepetés, hogy a Nyolcak legmostohábban kezelt s legkevésbé tehetségesnek tartott tagját, Orbán Dezsőt is rehabilitálja a tárlat némiképp, ha mással nem, például annak a cézanne-i ihletésű csendéletnek a kiemelt bemutatásával, melyet Rockenbauer Zoltán a csoport egyikcsúcsművének tart, s amely a kódexnyi méretű katalógus címlapjára került.
