Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár már kora őszre ígérte a program beindítását azok után, hogy a kormányváltás idején a kincstárnok leállította az előkészített akció finanszírozását. Ebből lett a mostani, decemberi bejelentés és a januári indítás, két okból. Egyrészt a kormány kétmilliárdos zárlatot rendelt el a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) – bár most Jankovics Marcell, az NKA-t irányító bizottság elnöke lapunk érdeklődésére bejelentette, az ötös lottó játékadójának 90 százaléka év végére betömi a zárlat (valójában végleges pénzelvonás) miatt keletkezett pénzügyi „lyukat”. Az idei késlekedés másik oka, hogy az új kabinet jelezte, bizonyos módosításokat tart szükségesnek a program koncepciójában: erre kiújult az érintett szakmák – írószervezetek, kiadók, könyvtárak – között dúló vita a részletekről.

A polémia lényege természetesen az, ki hogyan részesedjék a Máraiprogram nyújtotta előnyökből. Az írószervezetek a szerzők támogatását helyezték előtérbe – az Írószövetség korábbi elnöke például kifejtette, 300 millió elég lenne a könyvtáraknak juttatandó könyvekre, a többit az írók megsegítésére, irodalmi rendezvényekre kellene fordítani. A kiadók attól tartottak, hogy a könyvtárak csak a lektűrt fogják megrendelni tőlük, ők pedig továbbra sem tudják finanszírozni a minőségi irodalmat, szakkönyvkiadást. A könyvtárak képviselői pedig ragaszkodtak a szabad megrendeléshez, már csak azért is, mert könyvbeszerzési kereteik általában szűkösek.

A kultúrát is felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztériumban végül elvágták a gordiuszi csomót (ez több szakmabeli véleménye szerint jórészt Lakatos Mihály, a tárca szakelőadója kitartó és türelmes egyeztető munkájának eredménye). Közrejátszott, hogy L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke interpellált a program ügyében, egyebek mellett hangsúlyozva: az akció akkor lehet hatékony, ha egymilliárdos kerettel indul, nem pedig, mint szóba került, csak 600 millióssal. A csütörtöki, Szőcs államtitkár és Jankovics NKA-elnök által tartott tájékoztatón kiderült: ez utóbbi is megvalósul.

Januárban évi egymilliárdos kerettel kezdheti meg működését a Máraikönyvprogram. Az összegből 800 milliót 640 kijelölt hazai és határon túli (utóbbiak száma 48) könyvtár állománygyarapítására fordítanak; 40 milliót magyar szerzők ösztöndíjára; 60 milliót – Publishing Hungary elnevezésű részprogramként – külföldi kiadók támogatására és műfordításokra; 95 milliót pedig író-olvasó találkozókra és a program népszerűsítésére költenek. A fennmaradó ötmillióból finanszírozzák a fölállítandó két ideiglenes NKA-kollégium működését (az egyik szépirodalommal, a másik tényés szakirodalommal foglalkozik), amelyeknek az érintett szakmai szervezetek, intézmények és a tárca által delegált tagjai összeállítják az ezer könyvcímet tartalmazó Márai-könyvlistát. A lista 30 százaléka „nemzeti minimumként” eljut minden kijelölt könyvtárba, 70 százalékából a könyvtárak olvasói igények alapján válogathatnak.

A könyvek listára való fölvételéhez a könyvkiadók pályázatot nyújtanak be – tavasszal és ősszel –, kiadónként legfeljebb 60 címmel. Az idén már megjelent könyveikkel pályázhatnak, jövőre újakkal is, 2013-tól viszont csak tervezett műveikkel. A könyveket 25 százalékos árréssel vásárolják meg tőlük, ami azt jelenti, hogy a program valójában nem 800 millió, hanem egymilliárd forint értékű könyvállomány gyarapításáról szól évente. (A piaci kereskedelmi árrés az itt alkalmazottnak legalább a duplája. Viszont a könyveket a kiadók juttatják el a könyvtárakba.)

Ezzel csaknem ötéves hányódás után ér révbe aMagyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által kezdeményezett, skandináv mintára kidolgozott, a magyar nyelvi kultúrát és olvasást segítő könyvprogram. Amely – ne feledjük –, az eredeti Márai-programnak csupán egy része. Az MKKE javasolta ugyanis Irodalom Éve és Olvasási Közalapítvány létrehozását is, a hazai olvasástanítás, olvasási készség fejlesztése céljából – külföldi példák alapján. Ám eddig is fél évtizedbe telt eljutnunk.