Kétesélyes Zsolnay negyed

Röpül majd az idő azzal, aki belép a Zsolnay Kulturális Negyedbe, véli Pécs új városrészének igazgatója. A negyedben kiállítások, planetárium, bábszínház, kézművesműhelyek, zenei programok és hangulatos vendéglátóhelyek várják a látogatókat. Nagy kérdés,hogy a városrész fenntartása mennyivel terheli a várost.

Magyarországon – de még európai viszonylatban is – páratlan kultúrparknak ígérkezik a pécsi Zsolnay negyed, amelyet a patinás kerámiagyár immár kihasználatlan, háromhektáros területén épít meg a város. A 10,7 milliárd forintos beruházásra az adott lehetőséget, hogy idén Pécs Európa Kulturális Fővárosa (EKF), s a baranyai megyeszékhely EKF fejlesztéseit az unió 85 százalékban támogatja.

Sok tízezer érdeklődőre számítanak
Sok tízezer érdeklődőre számítanak

A Pécs centrumától másfél kilométerre lévő negyed jelenleg még félkész, eddig csak a Zsolnay kerámia fénykorát bemutató Gyugyi-gyűjtemény galériaépületét adták át. A többi létesítményt a következő nyolc hónapban avatják fel, a kultúrpark 2011 nyarán válik teljessé.

Bozóky Anita, a negyedet működtető önkormányzati cég kulturális igazgatója arra számít, hogy ez a városrész évente 80-100 ezer belépőjegyet vásárló vendéget fogad majd.

Bozóky szerint főképp az lesz vonzó, hogy a negyed minden korosztály számára nagyon sokféle kulturális attrakciót kínál, ezért aki ide belép, azzal repül az idő. A legkisebb gyerekek szórakoztatásáról elsősorban az itt új helyet kapó Bóbita Bábszínház gondoskodik, a nagyobbacskák kegyeit keresi a planetárium és az az interaktív természettudományi kiállítás, amely a Csodák Palotájának lesz a pécsi szellemtestvére.

A negyed úgynevezett míves utcáiban csodálhatjuk meg a már említett Gyugyi-kollekciót. A szomszédos épületek egyikében berendeznek egy eozin látványgyárat, ahol megnézhetjük – sőt alkotón részt vehetünk benne –, hogy miképp születik meg a Zsolnay-gyár zászlósterméke, a sejtelmes, fényváltó mázzal bevont kerámia. Ugyanitt egy ipartörténeti kiállítás kalauzol el Pécs múltjába, valamivel odább pedig nyolc kézműves (többek között ötvös, bőrdíszműves, kesztyűvarró és cukorkakészítő) munkájával és portékáival ismerkedhetünk meg.

A negyedbe költözik a pécsi ifjúsági központ amaga fi atalos rendezvényeivel, klubjaival, szakköreivel, s ugyanitt egy félezer nézőt befogadó rendezvényterem fogadja be a legkülönbözőbb profi és amatőr produkciókat. A szomszédban talál otthonra a Pécsi Galéria, amely jelenleg egy – nívós kiállítóhelynek aligha mondható – pincében húzódik meg. Jövő ősztől a negyedben folytatja életét a pécsi egyetem művészeti kara és az intézmény színháza. A városrészben hat vendéglátóhelyet alakítanak ki, ezek között lesz kakaóbár, borozó, hagyományos étterem és kávéház, ahol – persze – Zsolnay készletből kortyolhatjuk a kávét és a teát. A negyedhez tartozik a szomszédos telken álló Zsolnay Mauzóleum, amelynek szabadkőműves motívumokkal díszes, neoromán épülete megkapó látványosság.

Bozóky Anita úgy véli, a negyed alkalmas lesz arra, hogy a pécsi családok rendszeresen akár egy egész napot eltöltsenek itt. Cél az is, hogy Pécs fiataljai és egyetemistái belakják a városrészt, s az itteni intézmények és a hangulatos közterek váljanak pihenő-, szórakozó- és találkahellyé. Ugyanakkor a negyed számíthat arra, hogy évente több tízezer turista veszi célba. A Zsolnayban tárlatokat néző vendégek számára komplex látnivalócsomagokat ajánlanak, a megváltott jegyek kedvezményes bejutást biztosítanak a város múzeumaiba is, például a Csontváry-, a Vasarely-, az Amerigo Tot- és a Schaár Erzsébet-kiállításra, illetve a világörökség részét képező ókeresztény sírkamrákba.

Az viszont még bizonytalan, hogy mikor válik a városközpont és a Zsolnay negyed közti út sétára hívó promenáddá. A Zsolnayhoz a forgalmas 6-os főút járdáján kell elgyalogolni, s ez az út akkor válna vonzóvá, ha sikerülne elterelni innen a járműveket. Ez viszont többmilliárdos beruházással lenne megoldható, amire egyelőre kevés az esély.

Nagy kérdés, hogy a negyedet képes lesz-e fenntartani a drámaian eladósodott Pécs. Ruzsa Csaba, a negyed gazdasági igazgatója szerint a Zsolnay működésére évente 250 millió forint elegendő. A negyed az ott működő intézményektől bért szed, s ebből bejön a fenntartási költség harmada. Ruzsa hasonló nagyságrendű bevételre számít a jegyek eladása révén. Vagyis a városnak 80-100 millió forintot kellene saját büdzséjéből áldozni a Zsolnayra. Legalábbis, ha az előzetes számítások igazak. A kulturális intézményműködtetésben jártas gazdasági szakemberek ezt erősen kétlik, és sokan attól tartanak, hogy a város a fenti összeg többszörösét kell majd ráfordítsa a Zsolnayra. Ám ha a negyed Pécsre vonz évente 80-100 ezer, költeni nem rest turistát, akkor ez a városrész – a növekvő adóbevételek okán – tízmilliókat hozhat a városnak. Pécs vezetői ebben reménykednek. De egyelőre még korainak tartják, hogy nyilatkozzanak arról, mennyivel terheli vagy erősíti a Zsolnay a város kasszáját 2011-ben.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.