A kukkolás forgatókönyv-íróimuníció

2010-12-10

Miért tartja a filmszemlét politikai koszfészeknek, és feljelentette-e magát a rendőrségen, amikor kiállt a Kendermag Egyesület mellett? – kérdeztük a Nol-Presszóban Török Ferencet. A filmrendezővel arról is beszélgettünk, mi lenne az ideális szereposztás, ha egy mozijához a parlamentből kellene szereplőket válogatnia. Ezek láthatók a videóban. Aki többre kíváncsi, az itt elolvashatja, mi az, ami kimaradt a filmből.

Nol-Presszó: Mi izgat legjobban agenerációddal kapcsolatban?

Török Ferenc: Az nagyon izgat, hogy a tehetséges filmeseknek –akikkel együtt indultunk 10–12 éve –, sikerül-e továbbra is évente, kétévente valamit lerakniuk, leraknunk az asztalra. Negyvenéves leszek, nem vagyok fiatal rendező, érettebb munkákat várnak tőlem, és azt hiszem, erre készen is állok. Az elmúlt kétmozimmár nem az a kamaszos fajta volt. Éppen ezért a generációmért is izgulok.

Nol-Presszó: A negyven vízválasztó?

Török Ferenc: Remélem nem, de azért az ember odafigyel erre. Emlékszem, harmincnyolc évesen mentem május környékén az utcán, és jöttek a Trefortból a ballagók, szép fiatal lányok és helyes fiúk. Akkor rádöbbentem: húsz éve ballagtam. Azért az sok! Több mint kétszer olyan idős vagyok,mint ők, pedig nálam fél fejjel magasabbak, emberek, készen vannak. Na, ez megrázó. Ahhoz képest a negyven csak rutin.

Nol-Presszó: Azt mondta rólad egy színész: olyan flegmán hatékony vagy. Mitől tudsz felpörögni?

Török Ferenc: Az biztos, hogy vannak, akiket picit irritál a stílusom. Néha arrogánsabb vagyok,mint az normális, cinikusabb is. Kicsit elkezdtem rajta változtatni, de már olyan nagyon nem tudok. Az, hogy hatékonynak tart a flegmán kívül, azért jólesik. Amit eltervezek, azt nagyjábólmeg tudom csinálni, elég produktív tíz évem volt.

Nol-Presszó: És mitől tudsz fölpörögni?

Török Ferenc: Ha valami nem sikerül, és úgy érzem, távol állok még a megoldástól. Ha nem döntök egy percen belül, akkor bent vagyunk az erdőben.

Nol-Presszó: Mi áll távolabb tőled, a bliccelés vagy a kukkolás?

Török Ferenc: Egyik sem áll távol. A kukkolás jó, alapvető forgatókönyv-íróimuníció. Izgalmas, ha nem tudja az illető, hogy figyelem. A bliccelés? Villamoson nem venni jegyet? Van nálam mindig, de ha egy megállóra megyek, megpróbálom megspórolni. Ez persze hülyeség, de ez van.

Nol-Presszó: Ésmegúszni feladatokat?

Török Ferenc: A gimnáziumban sokat blicceltem, de érdekes módon a filmművészetin már nem. Annyira meglepett, amikor felvettek a rendezői szakra, hogy hirtelen jó tanuló lettem. Teljesen felkészületlenül adtam be a lapomat, soha előtte nem filmeztem, soha nem akartam filmes lenni. Fotóztam, meg Pálfi Gyurival eljártunk az esztergomi filmelmélet szakra.

Nol-Presszó: Lennél titkos társaság tagja?

Török Ferenc: A filmes osztályunk abban az értelemben titkos, hogy nem voltunk soha egymás legjobb barátai, mégis hasonló szálak kötnek össze minket, mint a testvéreket. Annyi mindent tudunk egymásról, olyan sok éles, drámai szituációt éltünk meg együtt. Mondjuk, nagyon élveznék egy olyan titkos társaságot, amelyről nem tud senki.

Nol-Presszó: Bárha tagja lennél,úgysemmondanádel,mertakkormárnem lenne titkos.

Török Ferenc:Igen, de sajnos nem vagyok... Vagy jól hazudok.