Emlékezetes, az Országgyűlés kulturális bizottsága filmügyekben döntő ülésének másnapján az Index hírportál közzétett egy csaknem fél évvel korábban felvett, majd összevágott hangdokumentumot. Ebben a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) elnöke első felindultságában büntetőjogi esetként emlegette szűkebb szakmai körben a közalapítvány korábbi gazdálkodását (vizsgálati részeredmény alapján).

Már ekkor föltételezhető volt, hogy komoly erők mozdultak meg, és ez mára bizonyossá vált. Az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden leszavazta a kulturális bizottság fideszes elnöke, L. Simon László javaslatát, hogy az MMK a magyar filmszakma fő finanszírozójaként ne a költségvetési javaslatban szereplő 1,035 milliárd forintot kapja 2011-ben, hanem 4,535 milliárdot. L. Simon e szavazás után jelezte kérdésünkre, „második körben is lesz módosító indítvány”, tehát tesz még kísérletet a filmszakma működésének fenntartására.

Ahhoz ugyanis – anélkül, hogy akár egyetlen film készítését támogatnák –, kevés egymilliárd forint. Csak a filmgyártási hiteltartozás banki kamatterhe meghaladja az évi félmilliárdot. A magyar filmek fesztiválszerepléseit, nemzetközi kapcsolatait szervező Filmunió és MédiaDesk fenntartása a 150 milliót; a Magyar Mozgókép Mestere-díjak (személyenként havi félmilliós juttatás) a 200 milliót. Ezen kívül a nemzetközi szervezetekban pénzügyileg is előnyös tagság díjai, a filmes oktatás támogatása (vizsgafilmek), a filmes sajtó fenntartása és más feladatok finanszírozása összesen csaknem másfélmilliárd forintba kerül az MMK-nak évente. És szó sem esett arról, hogy e feladatokat más venné át. Ehhez képest a kormány költségvetési javaslata kétmilliárdot a Nemzetgazdasági Minisztériumnak irányoz elő „filmgyártási támogatásra”, 800 milliót pedig az NKA miniszteri keretének, hasonló célból. Az MMK-t pedig jövőre megszüntetik, és senki sem tudja, mi lesz helyette.

A közalapítvány kuratóriuma kedden bejelentette, az idén elrendelt 1,5 milliárdos pénzügyi zárlat „feloldása érdekében benyújtott beadványok nem jártak eredménnyel”, vagyis azt a pénzt sem adják vissza (sarc volt tehát, nem zárlat). A kuratórium „felfüggeszti” a pályázati tevékenységet. Mivel a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak viszont „szándékában áll a Filmszemle támogatása” (szokásos költség: 150 millió), a testület úgy döntött, szervezési okokból áprilisban rendezné meg a mustrát, „amikor mind az MMK 2011. évi költségvetése, mind a Filmszemlén megjelenő filmek finanszírozási helyzete rendezetté válik”. Kőrösi Zoltán elnöktől megtudtuk, több produkciónál az MMK adós ugyanis a megítélt pályázati támogatás egy részével, a „zárlat” miatt.

– A filmművészszövetség legutóbbi közgyűlése úgy döntött, a szokásos időben, februárban kell megtartani a Filmszemlét – mondta érdeklődésünkre Szomjas György főtitkár. Megjegyezve, a külföldi filmes újságírók, szakemberek számára ez a megszokott és alkalmas időpont. Fölmerülhet, hogy februárban a szövetség „fapados szemlét” tart, ha a jövő héten összehívandó választmány így határoz. A mustrára egyébként 30 játékfilmet (17-et versenybe), 145 dokumentum-, 30 tévéfilmet, 60 animációt, 90 kis- és kísérleti, továbbá 50 tudományos-ismeretterjesztő filmet neveztek be. E művek korábban nyertek MMK-támogatást.

A 2011. évi 42. Magyar Filmszemle játékfilmes versenyébe nevezett alkotások

Miklauzic Bence: A zöld sárkány gyermekei

Rudolf Péter: Üvegtigris 3.

Mundruczó Kornél: Szelíd teremtés –A Frankenstein terv

Fliegauf Benedek: Womb

Deák Krisztina: Aglaja

Kocsis Ágnes: Pál Adrienn

N. Forgács Gábor: Pillangók

Vecsernyés János: Nyár utca, nem megy tovább

Vécsei Márton: Diamond Club

Kincses Réka: Haza

Dézsy Zoltán: Az ügynökök a paradicsomba mennek

Dyga Zsombor: Utolér

Elek Judit: Visszatérés

Kaló B. Péter: Agora phobia

Pozsgai Zsolt: A föld szeretője

Bodzsár Márk, Bollók Csaba, Hajdu Szabolcs, Török Ferenc: East Side Stories

Hules Endre: A halálba táncoltatott lány

Forrás: Magyar Filmművészek Szövetsége

Kocsis Ágnes műve, a Pál Adrienn (képünkön) egy túlsúlyos, érzéketlenné váló ápolónő története