A Széchenyi téri faházban berendezett fénypultot svájci turisták fogják körbe. Idősebb emberek, a magyar gyógyvizek hozták őket erre a vidékre. Győrben három éjszakát töltenek el, s kisétáltak az esti Széchenyi térre, melyet a gyönyörűen felújított, klaszszicista Lloyd-palota, a barokk bencés templom, az egyházi kollégium és több, izgalmas épület ölel körül.

A szökőkutakból víz helyett fények szöknek fel – már amikor nem lepi be őket a hó –, a falakra pedig karácsonyi szimbólumok alapján megtervezett lézergrafikákat vetítenek, ünnepi, magyar dalok dallamára. A Csendes éjt például a győri Bartók iskola kórusával vették fel az egyik templomban.

A svájci turisták fizetni akarnak az ingyenes látványért. Lehet, megszokták, hogy nálunk mindenért ki kell nyitni a pénztárcákat, mindenesetre hálálkodnak és dicsérnek.

A program zenei szerkesztője, ötletadó fő szervezője a győri önkormányzat megbízásából Vidos Tibor, a Győri Balett kreatív műszaki vezetője, aki a város nagyszabású tömegrendezvényeinek is fontos háttérszereplője.

– A lézerfénytechnika idehaza elsősorban a show-műsorokból ismert, így választ kellett keresnünk arra a kérdésre, hogyan lehet ezt az eszközt hatásosan és hitelesen felhasználni egy fennkölt, magasztos ünnep hangulatának megidézéséhez – mondja Vidos Tibor.

Abban megegyeztek azönkormányzattal, hogy csak autentikus szimbólumokat használnak fel. Ez már csak azért is kötelező volt, mert nem semleges felületre vetítenek, hanem például egy működő templom homlokzatára, melyen meglehetősen szentségtörő lett volna egy fenékriszáló Mikulás. A látványterveket egyébként megmutatták a bencéseknek, akik hozzájárultak a programhoz.

A lézergrafi kákat a Lambs Fényés Hangtechnikai Kft. készítette el. A cég főtulajdonos vezetője Toókos Zoltán, akit főleg az Omega együttes nagyszabású koncertjeinek hangmérnökeként, látványembereként ismerhetnek a zenekar rajongói. A komolyzene hívei pedig az opera-előadásokban is találkozhattak a munkáival.

A meghiúsult budapesti világkiállításra Budapest fölé is tervezett már egy látványprogramot, amely azóta sem valósult meg. Később azzal próbálkoztak, hogy történelmi fényutazást szerveztek az érdeklődő külföldieknek, akik a Citadelláról négy alkalommal láthatták a főváros hídjait, épületeit is játékba hívó programot.

– A világ jelentős idegenforgalmi helyein odaillő fényprogrammal is csalogatják a nézőket. Gondoljanak csak a piramisoknál bemutatott egyiptomi fényjátékra vagy a párizsi Eiffel-torony látványfényeire – mondja Toókos, aki szerint az itthon még újdonságnak számító győri kezdeményezés életképesnek látszik. A helybeliek is megszerették, a környékből pedig szervezetten hozzák az iskolai csoportokat a térre.

Az építészek rokonszenvvel figyelik a győri fényötleteket, sőt részesei is azoknak. Sándor János tervező szerint mindig izgalmas vállalkozás esztétikus fényekkel átrajzolni a sötétet. Új hangulatot, esztétikai dimenziót kaphatnak az önmagukban is izgalmas épületek, s az általuk határolt terek az alkalmi fényektől. A fővárosi épületek fényfestésének sikere azt mutatja: olyan inspiráló erővel bírnak ezek az építészeti alkotások, hogy új esztétikai minőség létrehozására ösztönzik a modern művészeti ágak képviselőit is.

– A győri Széchenyi tér lézerjátéka elsősorban a gyerekeknek szól, az ő igényük és szimbólumértelmezésük szerint, de esztétikusan, elkerülve a giccs csapdáit jól használ három homlokzatot, valamint a tetőket – mondja az építész. Győr karácsonyra némileg megújította belvárosi fényeit is. A saját beruházásban, több mint ötmilliárd forintból az idén ősszel megépített Jedlikhídra is méltó világítást akar az önkormányzat. Ennek egyébként Nády Árpád mellett Sándor János a fénytervezője.

Elképzeléseik szerint az erre az alkalomra született Jedlik-szonáta – Nagy Ferenc a szerzője – dallamára óránként váltanak majd a Mosoni-Duna vízfelületén tükröződő színek, s egyfajta fényóraként is működik majd a látványosság.

Karácsonyra készülnek