Az ezerfős mintán, októberben elvégzett közvélemény-kutatás – amelyhez az Országos Széchényi Könyvtár Családi Olvasás Éve című kampánya adott apropót – megerősíti a sejtést: a kultúraorientált városiak vesznek a leggyakrabban kezükbe könyvet, az internetet a szórakozni vágyó fiatalok használják leginkább (napi rendszerességgel 71 százalék), az elsősorban vidéki, idősebb korosztályhoz tartozó, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók leggyakoribb elfoglaltsága pedig a televíziózás (59 százalék). Mindemellett az összes válaszadó csaknem fele még mindig tévénézéssel tölti szabadideje nagy részét: a rádióhallgatás, az internetezés, a nyomtatott sajtótermékek olvasása és a könyvolvasás csak ezután következik – ebben a sorrendben.

Jó hír viszont, hogy a könyvet egyáltalán nem olvasók arányának 2005-ig tartó trendszerű növekedése megtorpanni látszik, sőt a legutóbbi, tehát ötéves adatokhoz viszonyítva még némi javulás is kirajzolódik: akkor a megkérdezettek 60 százaléka válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem olvas könyvet, mostanra ez az arány 49 százalékra csökkent.

A legfrissebb olvasmányélmények között egyaránt szerepelnek a magyar és világirodalmi klasszikusok, a népszerű könyvek szerzői vagy a napjainkban ismertté vált írók. A magyarok favoritja az Egri csillagok, a második helyezett a Harry Potter-folyam, a harmadik pedig A Pál utcai fiúk. A negyedik és ötödik helyezést két Jókairegény, Az arany ember és A kőszívű ember fiai kapta meg, de a top 10-es listán természetesen ott van Stephenie MeyerTwilight – Alkonyat című vámpírtörténete is. A legfrissebb olvasási élményt összegző lista szerint a legtöbben Lőrincz L. Lászlót és Danielle Steelt olvasnak, de dobogós lett Rejtő Jenő is. Legkedvesebb szerzőnk Jókai Mór, Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán; ebbe a top 10-be többnyire magyar írók kerültek és leginkább klaszszikusok. Az egyetlen kivétel Agatha Christie.

A kutatás másik nagy tanulsága, hogy leginkább még mindig a jó öreg könyv formátumot szeretjük, a hangoskönyvek iránti érdeklődés csekély, és csak a szórakozni vágyó fiatalok körében jelent meg az e-book és az iPad.

A könyvtári tagok számaránya is enyhe – 2,6 százalékos – növekedést mutat. Különösen megható, hogy a 15 és 24 év közti fiatalok csaknem harmada aktív könyvtárlátogató – ami azt igazolja, hogy még az intenzív nethasználatnak sincs kimutathatóan negatív hatása a könyvtárba járásra.

A válaszadók 46 százaléka soha nem internetezik. Azok, akik élnek a világháló nyújtotta lehetőségekkel, leginkább magáncélú levelezésre, közösségi oldalak látogatására és hírportálok olvasására veszik igénybe. A megkérdezettek alig több mint 3 százalékának van valamilyen internet elérésre alkalmas kézi készüléke, mint amilyen például a már említett iPhone vagy iPad.