Festői rendetlenség

Az Andrássy út egyik legszebb részén, a Liszt Ferenc téri forduló előtt hívogat a klassz. k omoly hírnevet szereztek innovatívnak mondott, mindazonáltal egyszerű ízekre építő konyhájukkal, másrészt a tér festőien komponált rendetlenségével, az egymásra halmozott borosládák torlaszolta közlekedőkkel.

Nagyon vidám a hely, legalábbis ez jut róla azonnal eszembe. Fent ülök a kakasülőn, és erről a magaslati pontról majdnem teljesen belátom a helyiséget. Balról a tágas terem, szemben velem a központi pult és festői kupacokban a borosládák, jobbra lent a leglakályosabb rész: a borospolcok szegélyezte néhány asztalos búvóhely. A fiatal felszolgálók a napszakhoz képest kissé fádul adják elő, de azért ezmég belefér. Az ebéd fogásainak tisztázása után indul be a gépezet: kapok kenyeret és vajat. Egyik sem különös, a kenyér kifejezetten fantáziátlan, a vaj sem teszi sokkal élvezhetőbbé, de az idő telik. Kisvártatva mélytányér kerül elém, benne néhány leveszöldséggel, vékonyka húsfalatokkal és két, zöldes színnel áttört, selymes tésztabatyuval.

Consommét rendeltem, és ennek megfelelően nyeles rézlábaskából önti pincérem a levest a tányérba. Minden rendben van: a le ves forró, azonnal átmelegíti a betéteket, és az íze is kiegyensúlyozott, akárcsak egy jó évjáratos bor. Nagyon finom. A zöldségek roppannak, a hús ízletes, és a két batyu igazi meglepetés: fűszeres kecske­ vagy juhsajtkrém, mindenesetre pikáns, lágyan érett. A tészta vékony hártya, selymes hatású. Következőnek spárgát kérek hollandimártással. Nem tagadom, azért választottam ezt a fogást, mert a hollandi mártás igazi vizsgadarab: aki tudja, az magasabb osztályba léphet. Pihe-puha, szinte habos a hollandi,mint egy sabayon, ami általában pezsgővel készül. Állaga vonzó, és alapvetően finom is,bár feltehetően nemes érlelésű borecet­ízesítést kapott, aminek a karaktere, alkoholtartalma kissé túlteng. Ezzel együtt nagyon finom. Ahogy a tányéron pihen, még el­ elpárolog belőle a felesleges, túlzó íz. Mire a végére érek, határozott a javulás.

Főételem ropogós jérce supréme mangós kuszkusszal. Igencsak borzas a jérce: zabpehelybundában pihen a man gós kuszkuszon. A supréme annyit jelent, hogy a mellehúshoz még csatlakozik a szárnycsont, mint egy fogantyú. A panír szellemes és tényleg ropog, de a hús kissé szárazabb, mint kellene. A mangós kuszkusz jó ötlet, de valami még hiányzik, ami a mangó édességét diszkréten ellensúlyozná, árnyalná vagy kiegészítené.Na, de csitt, elrugaszkodott fantáziám, csitulj. A déli napsugár felülkerekedett, határozottabbak az árnyékok, a kellemes csörömpölés, humán zaj nem csökken. Az üzletmenet – ha mondhatom így – szépen csörgedez. Tisztes, becsületes kulináris munka folyik itt, közérthető stílusban: klassz.

Infó

KLASSZ Budapest VI., Andrássy út 41. Asztalfoglalás: klassz.eu

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.