Az interneten időnként megvalósulni látszik gyönyörű képességünk, a rend: a panoptikumi site-ok borzongatóak, a bábszínháziak aranyosak, a hon humoristáinak weboldalai pedig (kevés kivétellel) viccesek.

Szintén vicces

Itt van példának mindjárt a népszerű Bagi Iván és Nacsa Olivér gyilkos öniróniával átitatott oldala, amely egy olyan képpel nyit, amelyen a duó tagjai a saját tiszteletükre megrendezett tűzijáték előteréből, csillagárban állva üdvözlik látogatóikat, akárha valami nemzetközi varietésztárok: bombasztikus. Nem rossz tréfa az sem, hogy van egy ugyanilyen kép, csak kisebb, amelyre az van írva, hogy „Rendelj meg minket itt”, de erről gyorsan kiderül, hogy az opció csak tréfás átverés, az ember hiába klikkel, nem történik semmi, persze hamar leesik a tetanusz – ez is nagyon vicces volt –, hogy Bagi és Nacsa nem egy tál dödölle, amit csak úgy, egy mozdulattal meg lehet rendelni, mert ehhez sokkal több mozdulat kell: fel kell hívni Kiss Zsuzsanna műsorszervezőt. A honlap mindettől függetlenül meglehetősen informatív, elárulja egyebek mellett, hogy Bagi Iván akár a popzenei műfajban is megállná a helyét, Nacsa Olivérnek pedig a kedvenc csapata az olasz Internazionale, tehát nem a lappföldi.

Maksa Zoltánnak még viccesebb honlapja van: jön egy kis repülőcsészealj, benne ül Maksa Zoltán, aztán ez a csészealj karambolozik a rendelkezésére bocsátott tér keretével, nagyot villan akkor, ettől Maksa Zoltán feje leszakad és beesik a képmező alsó széle közepébe, mindeközben a beolvadásra váró Német Demokratikus Köztársaság vidám elővárosi diszkóinak hangulatát idéző szintetizátorzene szól. Külalakját nézve kicsit sírvamulatós, de tartalmas, gazdag és színes site Maksa Zoltáné mindent egybevetve, amelyből sok egyéb mellett kiderül: gazdája odafigyeléssel és szeretettel csinálja, valamint az, hogy humoristánk sokkal finomabb és eredetibb is tud lenni, mint ahogy azt a tévét vagy negyed évszázada nézve gondolnánk. Találmányaim című menüpontja alatt bemutat például egy leszakított műanyag vállfakampót, amely az ő értelmezése szerint tulajdonképpen egy zsebben hordható kérdőjel. Remek.

A legnagyobb magyar Torgyán József-imitátorként berobbant Éles István honlapja szintén vicces, bővebben pedig olyan, mint az előadó maga: szerény, kedves, közvetlen: „Humoristát a cégvezetésbe… vagy csak egy kis humort?” –köszön be a publikumnak, alább egyszerűen csak hangulatmenedzserként mutatkozva be; mint később kiderül, Éles a legkülönfélébb módon és formán képes gondoskodni a vállalati szféra jó atmoszférájáról, mi több, a jelek szerint mostanában főleg arról. A külcsín itt is elég dermesztő, de a tartalommal nincs gond, tudniillik az a célja, hogy minél jobban és minél többször eladja Éles Istvánt, és ennek a küldetésének teljesen megfelel.

A L’art pour l’art Társulat honlapja a „váratlan macskának váratlan a szőre” mottóval köszön be. Erősen megosztó vicc: Jani bá’, aki épp itt ül mellettem, nem érti, miért tetszik ez nekem – igaz, én meg azt nem, hogy neki mi tetszett a Sas-kabaréban, tehát egyrészről kvittek vagyunk, másrészről pedig akkor a Sas-kabaré is erősen megosztó. Ez a site ebben a sorban az első, amely kifejezetten jól néz ki, ráadásul egészen jól van szerkesztve, az ember már a címlapon értesítést kap az együttes fellépéseinek helyéről is idejéről, ami önmagában is imponáló, hát még úgy, hogy a lista nem két hónapja lezajlott produkciókkal kezdődik, mint ahogy az a magyar honlapokon illik s szokás, hanem a következővel. A felső menüpontok között van egy-két elég rendhagyó, de ezzel sincs baj, hiszen egy magyar abszurdot író és játszó csoport lapját nézegetjük; az egyikben azt fejtegetik részletesen, hogy miért is nem angol humor vagy abszurd ez itt, hanem szigorúan magyar abszurd (pl: „Szakmailag az angol humor kifejezés legfeljebb azt jelzi, hogy angol nemzetiségű emberek angol nyelven humorizálnak. Semmi többet”), a másikban, hogy miért is nem szerepelnek a tévében mostanában, de ez annyira érdekes, hogy nem taglalnám, legyen inkább meglepetés.

A gyorsteszt során egyetlen olyan honlappal találkoztam, amely egyáltalán nem vicces: Nagy Bandó András site-jával. Meghökkentett. Tény, hogy az egyik legtöbbre tartott viccmachertől sosem állott távol a literatúra, de itt most már annyira nem, hogy egyaltalán nem egy humorista, hanem kifejezetten egy író és költő ember honlapja tárul elénk, megannyi könyvvel és a megannyi könyvről szóló méltatással. Tán a Magamról című menüpontból kiderülne, hogy nincs tévedés, Nagy Bandót valóban nevettetőként ismerte meg a hon hajdanán – de emitt, ahelyett, hogy magáról mesélne, azt ajánlja, hogy aki többet akar róla tudni, az üsse fel valamelyik lexikont vagy írja be a nevét bármelyik böngészőbe, ami a neten egyrészt nem elegáns, másrészt olyan, mintha valami titok lenne rejtegetve.